Hogy ne érezzem magam egy csődtömegnek?

Megértelek, ez most nehéz.

De van egy szuper kis házatok, élvezzétek ki minden szegletét. Mi is abban az évben mikor a házat vettük, felújítottuk nem voltunk sehol.

Próbálj meg nagy levegőt venni, és magadat lelkileg összeszedni a férjed támogatásával, hisz két ilyen pici gyereknek még tényleg mindegy hol van, jól tudják érezni magukat, ha azt érzik hogy Te jól vagy!

Ha tudtok medence/kiskád az udvarba lehet pancsolni a végletekig.

Sátor/bunker az udvarba.

Fagyikészítés otthon.

És felcsapni a térképet, hogy mi van elérhető közelségbe-a tömegközelekedés a gyerekeknek még ingyenes, szóval a barátnőddel isnösszehozhattok egy egy pár napos egymásnál nyaralást.

Nagyszülőkhöz menni pár napra esetleg.

Én is javaslom a vonatos kirándulást. Az még talán belefér anyagilag, a gyerekek meg biztos imádják. (Az én 3 és 5 éveseim bármit megtesznek a tömegközlekedésért, még arra is hajlandóak, hogy csöndben, illedelmesen várjanak 20 percig a buszmegállóban, pedig gyalog 10 perc alatt otthon lennénk.)

Én is házilag csinálok nekik "jégkrémet", mondjuk nem anyagi, hanem egészségügyi okokból: dinnyét botmixerrel lezúzom, aztán minden más nélkül ezt a pürét beteszem a formába. Persze érdemes magnélküli dinnyét választani ehhez.

Ok.,akkor most, hogy megvolt az össznépi sajnálkozás, a kérdező ettől jobban érzi magát? Változtat valamit a helyzetén, hogy sajnáljátok? Ha ilyen fene empatikusak vagytok, miért nem fizettek neki egy fagyit vagy egy állatkertet? Azzal többre menne.

Abba most nem megyek bele, ha valaki ilyen rosszul viseli a bezártságot, miért vállal tudatosan azonnal második gyereket, mert az már elmúlt. De ha a jelenlegi bevétel pont elég az alapokra, az azt jelenti, hogyha ezen felül sikerül plusz bevételt szerezni, az bármennyi is, mehet az áhított "szórakozásra." Egyrészt, aki olyan jól élt a krízis előtt, annak van, mit eladnia, mert van valamije, ellentétben azzal, aki mindig szegény volt. Ott vannak például a kinőtt gyerekruhák, már nem használt játékok vagy saját csetreszek, ami nélkül meglenne. Másrészt, mivel mindkét szülő otthon van, az egyik tud vigyázni a gyerekekre, amíg a másik vállal valami alkalmi munkát. El lehet menni mondjuk idős emberekhez füvet nyírni, idénymunkában gyümölcsöt szedni a környéken, takarítani vagy bármit. Nem kell egész nyáron, egy-egy napról van szó, amiből bejön néhány tízezer forint. Nem sok, de arra pont elég, hogy elmenjenek állatkertbe, egyszer-egyszer fagyizni, vagy kirándulni és máris nem kellett egész nyáron otthon ülni. Csak hát sírni nyilván könnyebb.

#29

Igen, néha nagyon jó sajnálnia magat az embernek, mert az is kell a lelkének, de vigyázz, mert abba bele lehet csavarodni és akkor már nem fogsz tudni kitörni belőle, csak segítséggel.

Itt senki nem támadásként írta le a saját nyűgét, hanem azért, hogy lásd, más is küzd nehézségekkel, de ki kell belőle másznod lelkileg is, mert egyébkén felőröl. Igen, a gyerekek látják, hogy mások mennek fagyizni, állatkertbe stb, de ha te még szenvedsz is előttük, akkor fogják csak igazán tragédiaként felfogni. Ha azt látnák, hogy vidám vagy és rengeteg közös programot csináltok, akkor ők is boldogok lesznek.

Az anyagi részének megoldásán már dolgoztok, ez szuper, de ha te lelkileg rámesz, az senkinek sem lesz jó!

Vannak kisgyerekesek a környéken? Nem hiszem el, hogy mindenki milliomos és folyamatosan szórja a pénzt. Kezdeményezz te! A jatszótéren szervezz batyus bulit, szervezz kirandulást más kisgyerekesekkel stb.

Ez az oldal szuper arra, hogy névtelenül kisírd magad és beszólj annak aki nem a te adott hangulatodra megfelelően bólogat, ez is szuper! Tedd meg! Szólj be! Sírd ki magad! Utána pedig menj a gyerekekkel játszani, mert nekik most leginkább rátok van szükségük, arra hogy azt érezzék minden rendben van, még akkor is, ha te felnőtt fejjel tudod, hogy nagy a 💩!

Na, tessék. Gratulálok! Kár volt ennyit parázni. Érezzétek jól magatokat!

#35