Ha a párotok szeretne gyereket, ti még nem, elmondanátok neki a terhességet?

Szerintem ez kamu kérdés.

Amúgy meg ha úgyse hagyna ott emiatt, akkor miért nem mered neki elmondani? Mitől is kell "megvédeni"?

Szépen indul majd a közös életetek, ha ezt is eltitkolod előle.

Erről tudnia kell, függetlenül attól, hogy te hogyan döntöttél. Joga van tudnia róla, mivel egy pár vagytok, sőt, most lép szintet a kapcsolat.

Ilyen hazugsággal az egész kapcsolat semmit sem ér.

Ha ő emiatt esetleg máshogy dönt a jövőtök illetően, ahhoz is joga van.

"Én olyan vagyok, hogyha valami rossz történik, vagy zavaró tényező van, azt "elraktározom magamban" és utána nem gondolok többet rá, nem befolyásolja az életemet. Olyan, mintha meg sem történt volna. Rengeteg mindennel vagyok így."

Ezt mondod most, de abortuszod még nem volt.

Alapvetően egy hatalmas hazugság ez. Nem is azért gerinctelenség, mert mi van, ha lebuksz. Alapból nem lehet ezt a másikkal megtenni.

Ezek szerint azért hazudnál róla, mert igenis félsz, hogy a kapcsolatotok nem élné túl. Csak jössz ezzel, hogy őt akarod kímélni.

Felnőtt ember, akinek joga van tudni, kivel él együtt.

Egy ilyen horderejű dolog eltitkolása maximum akkor fér bele, ha például 5 éve volt egy abortuszod egy másik kapcsolatból, arra még azt mondom, hogy oké, nem kell az orrára kötni (bár lehet valaki szerint ezt is tudnia kellene egy leendő férjnek - ki hogy nézi), viszont ez, hogy jelenleg egy pár vagytok, és teherbe estél tőle, ezt meg önkényesen eltitkolod, és véget vetsz neki, ez nekem nonszensz.

Gondolom, akkor nem is áll annyira stabil lábakon ez a kapcsolat, ha nem tudnátok konszenzusra jutni a kérdésben, ez esetben pedig elgondolkodnék a kapcsolat értelmén.

A átlag emberek,a problémájukkal, sérüléseikkel szembenéznek,megoldják őket,nem magukban raktározzák.Ebből a"raktározásból" lesz később a poszt-traumás stressz szindróma,meg egy sor dolog, amiről nem is fogod tudni,hogy mitől van,pl alkoholizmus,gyomorfekély,meg rengeteg dolog lehet még.Téged az élted/szüleid arra kalibrált, hogy mindent le kell nyelni,de ez nagyon káros,az érzéseket ,érzelmeket,sérüléseket meg kell élni, és fel kell dolgozni.A lelked ugyanolyan sérülékeny mint a tested, ha pl nyílt törés lenne a lábadon, azt sem kezeltetnéd, csak felvennél egy másik harisnyát és továbbmennél,hogy semmi gond?Mert ezt csinálod most a lelkeddel.Egy lelki roncs vagy amit még magad előtt is titkolsz,mert ha bevallanád, az egész látszat életed összeomlana.

Ha férfi lennék,és vágynék gyerekre, és a barátnőm a tudtom nélkül kikapartatná,úgy hogy lehetőségem sem volt rá megvédeni az életét,és ez kiderülne később,én meggyűlölném a csajt.Soha többet nem látna, de ha lenne más gyerekünk, az tuti ,hogy elszedném tőle bármi áron.A titkos abortusz olyan bűn lenne a szememben.

Beszélj a barátoddal, szerintem szakíts is vele,jobbat érdemel, de nem az abortusz miatt,hanem a felfogásod miatt.

Aztán menj el az abortuszra, és kezdj el dolgozni magadon,kezdd el élni,megélni az életedet.

Én is elmondanám.

Ezt ő nem úgy fogja látni, hogy őt védted, és kevesen fogják a környezetetekből is ezt a nézőpontot képviselni.

Nekem úgy tűnik, hogy a feje fölött és a véleménye meghallgatása nélkül meghoztál egy döntést, amit elhallgatsz előle, pedig az egész jövőtökre nagy hatással lesz.