Mit tegyek, ha a lányom most készül elszúrni az életét?
Olyan érdekes, hogyha azt teszik fel kérdésnek, hogy ki mit meg hogyan tesz félre a gyerekének, akkor mindenki leírja, hogy születésétől kezdve külön számlán gyűjti a családi pótlékot, meg félre teszik a szülinapra kapott pénzeket, meg babakötvény meg fundamenta meg minden.
Kérdezem, az a cirka 1,5-2 millió forint ilyenkor hova tűnik? Vagy ha a gyerek nem olyan célra szeretné költeni a neki összegyűjtött pénzt, amilyenre a szülőnek tetszik akkor már nem is az ő pénze?
Az csak lakásra, meg egyetemi bulikra költhető, gyerekvállalásra nem?
Egy ilyen kezdőtőkével vidéken boldogan el lehet menni egy kis albérletbe és ha fiú elkezd tényleg rögtön dolgozni valamit akkor egy fizetésből azért el lehet lenni addig, ameddig a másik fél nem tud munkát vállalni.
(bárkivel bármikor megtörténhet, hogy egykeresős lesz a családja...)
Ha pedig a szülők nem tettek félre 19 év alatt a gyerekük életkezdésére egy fillért sem, hanem "pucérseggel" ki szeretnék tenni az utcára, amint leérettségizett, az az ő felelőtlenségükről tanúskodik, nem a gyerekéről.
Egy nőt sem lehet akarata ellenére abortuszra kényszeríteni. Ha erőszakkal veszik rá egy ilyen döntés meghozatalára az teheti tönkre igazán az életét, nem az, hogy a társadalom által elvártnál pár évvel korábban születik gyereke.
Nem, akkor is ugyanez lett volna, már 6 éve itt vagyok.
A fiú szülei a gyerekvállalás mellett vannak, de semmilyen érdemben nem kívánnak hozzájárulni az unokához.
Nem attól lesz felelősségteljes egy szülő, hogy 2 millát rak a gyerek popója alá.
Egyébként ha gyűjtöttünk volna neki 2 milliót, abból már simán nem lenne semmi, mert mi fizettük a jogosítványt, kapott kocsit, telefont, laptopot.
És nem, nem pucér pival raktam volna ki érettségi befejezte után, mert én felőlem még egyetem alatt is itt lakhatna, vagy utána is mondjuk max 1 évet, amíg elhelyezkedik és keres annyi pénzt, hogy el tudjon költözni.
De neki is mondom, csak megpróbálkoztam azzal, hogy hátha lesz valaki, aki hasonlóképpen járt, és rá tudta beszélni a lányát egy abortuszra.
Nem anyának való, mert még nagyon gyerekes.
De szívem sem lenne őket kidobni az utcára, és ha megszületne az unokám, akkor biztos, hogy szeretném, de egy jelenleg még sejtcsomó miatt nem akarom, hogy az egész életünk fel legyen rugdalva, mert a lányom és a fiúja anyukásat szeretne játszani. Ha komolyak lennének, és érettek, még akkor sem örülnék ennek. Minél többet kattogok ezen, annál kilátástalanabb az egész helyzet komolyan mondom. Sehogy sem fér bele az a gyerek, de nem értik meg. Levezettem már nekik, megmutattam a kiadásos naplót, és semmi. Az "anyósa" meg adja alájuk a lovat. Mondtam, hogy akkor fogadja be őket ő, és fogta, behúzta fülét-farkát.
A nővére pedig már egy 2 éves kislánynak az anyukája, nem hiányzik neki még plusz egy gyerek. És ameddig még ilyen komolytalanok, még az is megfordult a fejemben, hogy ránk hagyják a gyereket, hogyha egy hirtelen felindulásból (mint ez a döntés is) úgy döntenek, hogy mégse kell nekik a gyerek.
Ha van valami ismerős akinek baba vagy pici gyerek van, töltsön el ott egy napot. Csináljon ő mindent a gyerek körül. Lehet ha rájön hogy a babázás nem csak cuki mukk vattacukor felhő az jobban hat rá mint az anyagiak. Nyilván azt nem éri fel ésszel. Gondolom soha nem kellett neki beosztani a pénzét. Hogy jusson enni, ruhára... Stb. Ezért nem is érzi a pénz értékét.
Most azt hiszi hogy jajj de jó lesz mert milyen cuki. Eszik, alszik, piciket pukizik. Meg kéne ismerje az árnyoldalát. Mert van. Meg azt hogy milyen felelősség, mennyi aggódás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!