Tényleg elítélendő, hogy azt mondtam a párom gyerekének, hogy "én nem vagyok az anyád"?

És mégis mit mondjon?

bocsánat hogy azt mondtam h nem én vagyok az anyád?

Biztos h nem kérnek emiatt bocsánatot.

Gondolom a lányka se fog a követelőzése miatt, meg amiatt sem h kérdőre von egy kvázi idegen felnőttet arról h honnan van a kocsija.

Vagy?!

Bocsánat hogy bátorkodtam megemlíteni hogy mivel nem vagy a gyermekem, így nem adok neked több millió forint értékben egy autót.

Ne már!!!!

Majd még a kérdező fog hajbókolni a kishölgynek....

Magunknak nem veszünk ilyen drága kocsit, nem hogy a gyerek ilyet kapjon... még a saját gyerek is más, de egy használtan 6-7M autó nagyon nem a sima mezei családi kategória, amit külön a gyereknek megengedhetnénk. Főleg 17 évesen, jogsi nélkül.

Párod is furcsa, hogy a leírt abszolút külön kassza ellenére elvárná tőled, hogy odaadd a lányának a kocsit. Oldják meg ők közösen az anyjával, ha nem telik rá egyedül, akkor dobják össze a pénzt, de ez tőle ugyanolyan pofátlanság, mint a lányától.

A mondandód jogos volt, bár valóban lehetett volna kicsit finomabban fogalmazni (a "hát akkor még szerencse, hogy én nem vagyok az anyád" erős volt, elég lett volna annyi, hogy de én nem vagyok az anyád). Ettől függetlenül én nem kérnék bocsánatot, ellenben a pároddal beszélnék a helyedben, hogy tegye magában is rendbe ezt az egészet.

Abszolút nem neked kell bocsánatot kérni. Inkább nekik, hogy ez megfordult a fejukben.

Ha az édesapa helyében lettem volna, jeleztem volna a lánynak, hogy semmi esetre se jöhet szóba.

Szerintem a gyerek pofátlan volt, nagyon idegesítő. A párod is nagyon lekezelő veled. De te nagyon mélyen megsértetted a lányt. A mozaik családokban valamennyire az új nők és férfiak is felelősek a gyerekekért, akkor is, ha nem te szülted, minimálisan benne vagy a nevelésében.

Itt mondjuk látszik is, hogy úgy érezted helyre kell tenned(helyre is kellett), csak a módszer volt durva. Kb azt mondtad: "nincs közöm hozzád"

Nem azt kellett volna kiemelni hanem azt, hogy attól, hogy náluk úgy van, nálunk nem kell úgy lennie, nem érdekel mi van a többieknél. Ez az én autóm, nagy értékű, nem fogod megkapni, kizárólag az én döntésem, ha pedig tovább erőszakoskodsz, nem csinálom meg a sütit a hétvégén. És pont. És a pároddal is el kell beszélgetni, hogy ne álljon ki ellened a lánya előtt és ne tegyen úgy, mintha beleszólása lenne abba, mire költöd az ajándékba kapott autód árát. A lánynak tudnia kellene, hogy nem vagytok közös kasszán, de segítitek egymást, ha kell. Itt azt lehetne csinálni, hogy az összes felnőtt a gyerek körül bead egy autóba, a két szülő a fizetésének x%át, te meg amennyit jó szívvel gondolsz, de kevesebb részben, mint a szülei. Te kb nevelőszülő szintű személy vagy az életében, és az, hogy ilyen erőszakos veled, azt jelentette, hogy kb az anyjának néz, akitől próbálnak a gyerekek kicsikarni ezt azt:) Nagyon aljas volt így ellökni magadtól, helyette büntetés és határozottság kellett volna, akár emeltebb hanggal, de nem ilyen megalázás és érzelmi távolságtartás.

Amúgy ja, elkényeztetett kis pcsa, de ezt nem érdemelte volna(főleg mivel erről nem ő tehet). Büntetés kell, vagy jófejkedés visszavonása, ha túllép egy határt, nem pedig érzelmi ellökés.