Panelben gyerekkel hogy bírjátok?

Én gyűlölöm, hogy itt kell élnünk. Nem járkálhatunk szabadon ki-be. Ahhoz fel kel öltözködni, készülődni, hogy lemenjünk.

A lakókról nem is beszélve. Vagy arra kel a gyerek, hogy beszélgetnek az ablak alatt, vagy ugat a szomszéd kutya, vagy üvöltöznek, zenét hallgatnak hangosan. Utálom, hogy ha szellőztetek bebámulnak az ablakon, megállnak beszélgetni, a gyereket nézegetik, beszélnek hozzá. Állandóan lehúzva tartom inkább a redőnyöket, hogy ne bámuljanak be.

A babakocsit lecipelni, aztán fel, főleg, ha vásároltunk is, egy élmény. Nincs tároló.

Csak azért, mert a párom nem akart kertesbe menni, mert ő nem akar füvet nyírni. Persze, most már ő is menne, mert rájött, hogy a gyereknek jobb lenne ott, és őt is zavarják a lakók.

Itt van a hitel a lakáson, esélyünk sincs a közeljövőben elmenni innen. Kezdek már befordulni.