Egy történettel írnám le a problémámat. Lakótársakként laktam egy lánnyal, akivel néha néha együtt voltam, viszont a megbeszélt "fogamzásgátlót" nem használta tudtomon kívül, terhes lett, mit tudok tenni?

"eddig is segítettem a csajszit ahogy tudtam de neki nem elég, nem értitek? kb mindent is le akar húzni rólam... ez a fő problémám"

Ez KONKRÉTAN mit jelent?

Mivel, mennyivel "segítetted eddig" és mi az a "minden", amit akar???

"29-es, igen gondoltam erre is, viszont azt tudom hogy magyarországon nagyon az anyákat védi minden, ezért nem tudom egyszerűen elhozni tőle. Nyilván önszántából nem adja, hivatalos úton meg több év..."

Gondolom, naponta 24 órát tudnád a gyereket gondozni, éjjelenként is felkelni hozzá meg egyébként is ellátni, úgy, hoyg az anyától kapsz 15-20 000 forintot, munkába járni nem tudsz, meg az életed is csak gyerekböl áll.

Senki se védi a csajt. A gyereket védjük.

Egyébként nekem minden kommenttel egyre unszimpatikusabb a kérdező sunyi, hárító, gyerekes magatartása. Remélem jól megjárod ezek után a bíróságon.

Légyszi, ne menjünk el vallási vonalra.

Én, mint egy véletlen baleset eredménye, aki tudattalanul, de "házasságba kényszerítettem" szüleimet, akik még egy év letelte előtt el is váltak, és különböző családi katasztrófákat eredményez/ett a mai napig.

De igen, vannak nők, akik gyerekkel próbálnak megfogni maguknak egy férfit. A családomban is van. Ráadásul nem is tanul, mert hatszor nem jött össze, ahány gyerek annyi fele van, és egy új pasival tervezi a következő gyereket, mert ez majd neki sikerülni fog, és mindenki boldog lesz (a férfi előző házasságából lévő, anyánál felejtett gyerek is, mert egy 13 éves kamasz fiú megérti, és támogatja az apját, hogy az új nőjének, a korábbi kapcsolatából származó gyerekek egy részét magukhoz vegyék, és boldogan játszanak családosat, mert majd a CSOK-ból lesz házuk... Ja, mégsem.).

Én, mint nő, igenis azt mondom, hogy vannak esetek, amikor az abortusz elfogadható eshetőség (persze nem értek azzal egyet, hogy két felnőtt hülye volt, és haljon meg a gyerek), de intézményben, nevelőszülőknél kallódva sem jobb, ha a szülők nem tudnak/akarnak róla gondoskodni. Ennél még az örökbe adás is jobb, mert legalább olyan helyre kerül, ahol tudják értékelni, hogy végre van gyerek.

Oké, hajrá anyuka, neveld szeretettel a gyermeket, apa nélkül is drukkolok ezerrel. Abba bele sem merek gondolni, hogy anyukának egy esetleges új kapcsolata lesz, aki nem jön ki a gyerekkel, vagy lesz közös gyerek, és ez már nem is lesz olyan fontos...

Mert ilyen is van, amikor anyuka az új férfit választja, annak ellenére, hogy kikötötte, hogy más gyerekét nem fogja felnevelni, sajátot meg nem is akar (legalábbis anyukával nem, mert az milyen már, hogy a két gyerekét intézetben nevelik)...

Összegezve, mindkét fél hülye volt, a gyerek megszívta, reméljük helyre áll az élete, és sosem fog azzal szembesülni, hogy csak az ő születése miatt történt meg valami, amit egyébként mindenki utált, és sosem jutott volna eszébe, de mit szólnak a szomszédok/papok, és úgy illett...

Pffff....