Miért várják el a mai nők a férfitől,hogy megszakadjanak még munka után is,csak mert van egy pici baba?

Miért várják el?

Én pl: azért, mert édesanyám nem várta el és szépen tönkrement az évek során. Mire akkorák lettünk, hogy felfogtuk, hogy ez így rossz, hogy a 8-10 óra után még ő megy bevásárolni is, otthon takarít, főz, mos, míg az apánk ha hazaért, már csak a tévé előtt tespedt... ő már rongy volt.

Na ezért választottam olyan párt, akit nem kell kérni, tudja hogy az ő dolga minden is. Gyerek és háztartás is.

És még (kapaszkodj meg), élvezi is, hogy ezáltal teljesértékű apa, a gyerekek oda vannak érte. ;l

Nézd kérdező, ennek a kérdésnek a másik oldala az, hogy mégis milyen anyukák azok, akik elvárják, hogy a férjük hajnali 5-től este 6-ig gebedjen??? Neked akkor sülne le a pofádról a bőr, ha meg kellene kérni a férjed, hogy porszívózzon fel, nekem meg akkor, ha képes lettem volna úgy gyereket vállalkozó, hogy a család fenntartásához a férjemnek napi 11 órákat kell oda lennie... Azért kár a gyerek, hogy az apja nem is látja.

Persze, ettől függetlenül érthető, hogy nem a férjed csinálja a házi munkát, én se várom el a napi 8 órát dolgozó férjemtől, hogy ő keljen éjjel a kicsihez vagy vigye a háztartás oroszlánrészét, de ő mondjuk magától megfőzik, felporszívózik és betesz egy mosást, ha azt látja, hogy otthon elúszott a dolog, mert mondjuk nem aludtam két órát egyben három napja vagy benti munkák helyett a kertet csinálom, mint most.

Mert az ő munkája 8 óra, itt a gyerek+háztartás+kert meg 24 órás feladat, és ha nem segítene néha, nekem nem lenne 20 perc pihenőm "munka után". Nem kell megszakadnia meg Vinnie a fél háztartást, hogy egyenlően jöjjünk ki, de normális férj nem leteszi a valamit otthon a kanapéra, letudva a saját részét.

Apámat mikor nagyanyám nevelte ugymond kint hagyták a kis bölcsijébe és közbe keverte a betont.

Ezt nem várja el ma senki.

De azt se hogy a konyhába ne tudjon már egy rántottát össze dobni.

Nem olvastam el a válaszokat, de én eleve nem értem ezt a kérdést.

Amíg egy pár van csak gyerek nélkül, addig tök rendben van, hogy mindketten dolgoznak, majd közösen elvégzik a házi munkát. De ha a nő a pénzt kereső munkáját feladja a gyerekért, hogy jön ide a házi munka? Mert egy pici babával nem a porszívózás lesz nehéz, hanem a baba gondozása. Ugyanis ha a szóban forgó gyerek később megy oviba, és anya dolgozni, a házi munka ismét mehet közösen, de addig nem?

Szóval szerintem ott van félreértve, hogy a nő nem csak ül a csöndben alvó gyerek mellett és veri a nyálát a mosatlan fölött, hanem tényleg el se jut odáig, hisz az ő új "munkája" a baba életben tartása, ami néha nagyon nehéz.

És erről nem beszélnek előre, így aztán van pislogás meg veszekedés, amikor ott van az éles helyzet.

Nálunk minden meg lett beszélve, férjem nem kel(ne) éjszaka a gyerekhez, de úgyis felébred rá, napközben, amivel tudok haladok, de ha olyan nap van, hogy semmit nem tudok elintézni, akkor nem játssza a herceg királyfit, hanem megcsinálja. A gyerekkel pedig nem azért foglalkozik este, mert ezzel büntetem, tévé nézés helyett, hanem mert ketten vállaltuk, és alig várja, hogy vele legyen.

Minden nap 5-18 között dolgozik? Minek kellett nektek gyerek? Most komolyan, és bántás nélkül kérdezem, szokta őket látni?

Mert ebből az jön le, hogy csak hétvégi apuka.

Na hogy esik a mondandóm? Mert kb. így esik azoknak az anyukáknak a te mondandód, aki nem olyan ügyes, szuperek, mint te.

Mellesleg még egy kérdésem lenne, hogy van-e segítséged? Ami már olyannyira természetes, hogy fel sem tűnik.

Mondjuk édesanyád szokott kaját főzni, amit átvisz? Vagy anyósod bevásárol? Vagy fizetett bébiszitter? Nyugodtan valld be.

Nos ez attól is függ, hogy a kedves apuka mit és mennyit dolgozik. Speciel én nem értem ,hogy itt gyakorin miért dolgozik minden férfi 12-14 órákat, nem biztos, hogy ha ilyen anyagi helyzetben van az ember, hogy ennyi órát kell ledolgoznia, akkor gyerekvállaláson kellene gondolkodni. Nem beszélve arról, hogy miféle párkapcsolat az, ahol nem okoz gondot, hogy a párok alig látják egymást, amikor mégis, akkor mindenki annyira hulla, hogy nem is szólnak egymáshoz, plusz nyilván amúgy a gyereknek is szüksége lenne az apjára. A földkerekség legnagyobb hazugsága, hogy egy gyereknek az anyja mellett a helye, ugyanúgy kell oda egy apa is, rengeteg dolgot ugyanis ő tőle tanul(na) el az ember.

Másrészről: apukának van egy tól-ig munkaideje. Anyukának nincs. Anyukának éjszaka is fel kell kelni, ha úgy van, hétvégén is helyt kell állni akkor is, ha lebetegszik, ha marhára meghúzza a hátát, vagy gyomorrontást kap az anyós főztjétől és egész nap fosik meg hány felváltva. Amit egy 21. századi nő elvár az nem segítség , hanem a kedves férj része, amit neki ugyanúgy kötelessége megcsinálni. Ez egyébként nem újkeletű dolog, ez is félreértés. Régebben is voltak ház körüli teendők, amelyek a férfiakra maradtak, csak ezek manapság ugye kikoptak, mert viszonylag kevesen élnek tanyán és emiatt keveseknek kell mondjuk kerítést javítani, állatokat megetetni, fát vágni stb. Ezeket a munkákat váltotta fel, hogy apuka nyugodtan elmosogathat egy vacsora után, amíg anyuka fürdeti a gyereket.

Arról nem is beszélve, hogy anyuka is ember (én legalábbis így tanultam biológia órán) és ebből adódóan vannak természetes szükségletei, mint a kakilás (tudom tudom, sok nő ilyen undi dolgot nem csinál), a tisztálkodás, az étkezés. Ha apuka munka után vállalna egy kis részt, akkor nem lenne annyi szőrös lábú, zsíros hajú, izzadság szagú anyuka a játszótéren. Hát olyan extrémitásokra nem is tudom, hogy ki merjek-e térni, hogy mi van akkor, ha anyukának igénye van, mondjuk heti 3x sportolni, vagy gyerek mellett jár iskolába, esetleg Home officeban dolgozik. Ott is azért szükség van a kedves apukára, meg legyünk is őszinték: ha egy nő szülés után is kívánatos, az szerintem legalább annyira a kedves apuka érdeke is, mint a nőé, de ugyanez a kategória, ha a nő továbbtanul/dolgozik, például azért, hogy a férfinak ne kelljen 12 órákat melóznia. Nekem nem kellene olyan párkapcsolat, ahol az anyagi jólétünk csak ilyen körülményekkel valósulhatna meg és egy cseppet sem irigylem azokat (inkább szánom), ahol még mindjárt büszkék is arra a nők, hogy apa mennyit dolgozik.