A téma adott: gyerekvállalás. Miért? Minek? Megéri manapság?

Kérdező, te inkább ne szaporodj!

Nem kell mindent megadni neki, csak a szeretetet, odafigyelést. Nem az a gyerek nevelés, hogy elé teszed a tabletet és mehet a mese rajta.. . Az értékrendeket kell megtanulnia... Az egyek legtöbbször önző marad, nehezen tolerál, stb. Ergo az egyik legrosszabb amit tehetsz vele, ha nincs tesója. Alapból hatalmas hülyeség amit írtál.

Kérdező, nehogy azt hidd, hogy csak a menő budapesti egyetemek érnek bármit. Én ugyan ELTE-n végeztem, de ez a munkaerőpiacon pont semmit nem számított, ha Mucsaröcsögén lenne egyetem, és az adott volna diplomát, akkor azzal vettek volna fel. Mert nem az a lényeg, hogy HOL szerezted meg a tudást, hanem az, hogy VAN. És még csak nem is a tudás a legfontosabb, hanem a gyakorlat és a tapasztalat. Én egyetem mellett végig dolgoztam (kb alig fizető gyakornoki pozíciókban, de a tanulmányaimhoz kapcsolódóan), és ez volt az, amit néztek az első "igazi" állásinterjúmon, mikor megkaptam a diplomám, az senkit nem érdekelt, hogy ELTE, Pázmány, Budapest vagy Pécs vagy Debrecen vagy akármi más a diplomát kiállító intézmény neve/helye. Szóval tökmindegy, ha valaki egy vidéki noname egyetemen/főiskolán kap diplomát kettesekkel meg átbukdácsolva vagy esetleg csak a jelenlétért, ha mellette dolgozott és tapasztalatot meg tudást szerzett, akkor a diploma csak a bürokratikus részében számít a felvételinek.

Ha kutatónak vagy tudósnak mész, az abban az esetben más, de ismerősi körből kiindulva ez kb minden másban így működik.

A férjemmel mindketten nettó 250 körül keresünk, és elég simán elvagyunk belőle. Félrerakott pénz még nemigen van, mert ami "felesleg", azt a házra költjük. Ezer évvel ezelőtt örökölt egy lakhatatlan romhalmazt, ezt minimális hitellel újítjuk fel, még nincs készen, de a belseje már teljesen lakható. Szintén van egy kis hitel az autón, nem 3 éves, de miért ne lehetne jó akár a 6 éves is? Ami a szórakozást illeti, tök klasszul megvagyunk külföldi tengerpart, sőt még a Balcsi nélkül is, jobban szeretünk hegyre, erdőbe, múzeumba menni, geocachingolni, mint turistaparadicsomokba a tömegbe. Nem veszünk meg minden szir-szart csak azért, mert az épp új, és legyen már egy olyanunk. Gyerekholmikból rengeteg mindent használtan vettem, köztük sok olyasmit, amit újonnan, boltban meg sem lehetne szerezni.

Azt meg egyáltalán nem értem, hogy a tökbe jön ide a közösségi média meg az instázás? Te tényleg csak olyan felületes embereket ismersz, akiknek nem vacsora az, amit nem posztoltak ki? Mert szerintem akkor a legnagyobb baj az, hogy rossz társaságban mozogsz, szóval a saját életviteleden kéne változtatnod. A libsizés meg a feminizmus belekeverése meg akkora marhaság, hogy nem is állok neki kivesézni.

Látod kérdező, akkor csak egyre gondoltunk, hiszen te magad is elismered, hogy teljesen mindegy a havi bevételem, ha mindenkinél szubjektív, hogy azt jónak gondolja, vagy elégedett vele. Aki szeret utazni, akinek fontos, hogy bejárja a világot, az nyilván nem lesz elégedett havi nettó 200ezer forinttal. Ha viszont nincsenek költséges hobbijaid, ha az otthonodra sem kell állandóan milliókat költened (mindamellett egy kényelmes, tágas otthon, ami megfelel a saját és a gyermekek igényeinek), ha nem kell sokat költened autóra, mert mondjuk kisvárosban laksz és lábbal/biciklivel is elérhető minden 10 perc alatt, akkor az illető jóval kevesebb pénzzel is tökéletesen boldog életet tud élni és bőven jut a gyermekek minőségi taníttatására is. Itt minden igény és vélemény kérdése csak. Hogy az instára posztolás miért fontos szerinted, azt nem tudom, nekem nincs instám, nem is akarom nyilvánosságra hozni az életem, már csak abból a megfontolásból sem, mert engem sem különösebben érdekel a másik fenszizése az Adrián, vagy a péntek esti vacsorája, nem gondolnám, hogy bárkit is érdekelne, hogy én mit reggelizek, vagy éppen hol töltöm a nyaramat. Szerintem te is bele estél abba a csapdába, hogy elhiszed, bárki is kíváncsi rád, pedig a valóságban sajnos nem. Ezt egyszerű is egyébként "ellenőrizni", ha fb-on megnézed hány ismerősöd van és abból hányan likeolják egy posztodat akármiről igen komoly visszajelzése annak, hogy hány ember volt hajlandó a budin csücsülve venni a "fáradságot" egy like megnyomására. És akkor ennek a töredéke az, aki esetleg ténylegesen számon tart.

A feminizmust meg megint nem értem miért kellett idekeverni, évezredeken át éltünk patriarchális társadalmakban, hogy néhány évtizedik szó van az ellentettjéről az már kiveri nálad a biztosítékot? Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek túl kapások, hiszen mindenhol vannak. De a szüfrazsettek túlkapásainak köszönhetjük ma mi nők, hogy tanulhatunk, hogy szavazhatunk, hogy számít a véleményünk, hogy többek lehetünk egy tejcsárdánál. És ezek szerint nem volt hiába, hiszen rengeteg női gondolkodóval, tudóssal, művésszel, politikussal gazdagodott a világ, de már az is éppen elegendő, ha megnézem, hogy mondjuk egy orvosi egyetemen is női többség van, és azért a hétköznapi élet szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy van-e hova mennem az egészségügyi problémáimmal vagy sem.

Egy orvosit, term.tudományost vagy mérnöki szakot azért nem lehet full levelezőre szervezni, mert rengeteg gyakorlati oktatást tartalmaz, amihez kell a labor, a felszerelés, stb. Nem pedig azért, mert csak ezek a komoly szakmák. Egy jogi vagy közgazdász diplomával is rengeteg jól fizető és értelmes munkát lehet végezni, pedig ezek nettó elméleti tárgyak, a gyakorlati részek legalábbis jól szervezhetők online is. És akkor arról még nem is esett szó, hogy a jól kereső szakmák között rengeteg van, amit simán szakiskolával vagy okj-s végzettséggel is lehet végezni és nagyszerűen lehet keresni vele.

És igen, a tanulás extra időt és energiát igényel, munka és család mellett tanulni nehéz, de én is épp így szerzem a második diplomámat, meg még egy csomó felnőtt. Inkább a logisztika része nehéz, de megéri, mert az embernek több lehetősége lesz utána, és az sem utolsó, hogy a gyerek is látja, hogy anyunak/apunak nem derogál tanulni és továbbképződni.

Egyébként meg te magad is írtad, hogy van, aki az abc-s polctöltős munkájával és keresetével is elégedett. Akkor nem lehet, hogy mégiscsak te látod túl pénzorientáltan a dolgokat? Vannak, akik boldogok és elégedettek kicsit szerényebb életmódban is, és nem hiányzik nekik az évi kétszeri külföldi nyaralás.