Ha manapság olyan nagy a lét bizonytalanság hogy vannak akik örülnek hogy van melójuk, ki tudják fizetni a hiteleket, akkor mért csodálkozik mindenki hogy vannak akik nem vállalnak gyereket?

Szerintem gyereket vállalni csak fele részben racionális döntés. A másik részében emocionális, vagyis érzelmi. Vagyis az, hogy valaki akar gyereket. Ez a kettő kell, aztán, hogy biológiailag létre is jön, az már egy másik kérdés.

A racionalitás szerintem azt jelenti, hogy a legszükségesebb életfeltételek meg kell, hogy legyenek. Van hol lakni, és van mit enni. Ha valaki úgy vállal gyereket, hogy ezek nincsenek meg, az felelőtlenség. Szerintem az emberek nem azon csodálkoznak, hogy a nincstelenek NEM vállalnak gyereket, hanem azon, amikor az olyanok NEM vállalnak, akik anyagilag megtehetnék. Tény, hogy egyre nagyobb a létbizonytalanság, de az is igaz, hogy divat manapság sokáig kiélni magunkat, szórakozni, meg irreális feltételeket állítani a gyerekvállaláshoz (családi ház, két kocsi meg legyen stb.). Pedig a gyereknek nem kell a luxus, csak az, hogy szeressék őt, legyen lakás és élelem. De sokan túl sokáig halogatják ezt a kérdést, nem akarnak belevágni. Régen (amikor én voltam gyerek) ez másképp volt.

Ja, és a legfontosabb tényleg a megfelelő társ megtalálása.