Nem tudom eldönteni, hogy szeretnék-e gyermeket vállalni, az idő pedig csak telik...mit tanácsolnátok?
29 éves nő vagyok, 10 éve vagyok együtt a férjemmel, 1 éve vagyunk házasok. Ő 33 éves. Ha 20 évesen megkérdezték tőlem, mikor szeretnék majd gyermeket, rendszerint azt válaszoltam, hogy majd 27-28 évesen kb. Hát, az a nagy helyzet, hogy vártam a napot, amikor úgy ébredek fel, hogy "igen, most jött el a pillanat, hogy gyermeket szeretnék, vágjunk bele!", de ez azóta sem jött el.
Nem arról van szó, hogy nem szeretnék legalább egy közös gyermeket, mert ha abba gondolok bele, hogy nekünk sosem lesz gyerekünk, elszomorít a gondolat, hogy mi ezt nem tapasztaljuk meg. Mert csodálatos dolog lehet, rengeteg addig ismeretlen érzést él meg az ember, gyönyörű, életre szóló pillanatokat stb...Rengeteg pozitívumot tudnék mondani, hogy miért jó, ha az embernek gyermeke van. De egyszerűen félek.
Az egyik fő félelmem, hogy betegen születne a gyermekem. Ettől rettegek, bár nincs orvosilag indokolt okom rá. De hallani szomorú történeteket, hogy ennek ellenére valakinek mégis...
A másik pedig csak úgy általánosan, hogy féltem a kettőnk kis életét, jól megvagyunk ketten, mi lesz, ha utána, ha már itt van a gyermek, visszasírjuk a korábbi életünket? Van ilyen egyáltalán? Most nem 1-1 nehezebb napra gondolok, hanem hogy valaki teljesen megbánta, hogy gyermeket vállal. Mivel nem tudom pontosan, hogy mit vállalnék, nem tudok dönteni sem. Félelmetes, hogy "soha többé" nem leszünk ketten a férjemmel. Valahol érzem, hogy nem szeretném gyermek nélkül leélni az életem, szeretném megtapasztalni az anyaságot, de mégis bizonytalan vagyok. És így talán nem is szabad belevágni...csak ha az ember teljesen, tiszta szívéből akarja azt a gyereket. Az idő telik, lassan tényleg döntenem kell, ha nem döntök, az is egy döntés lesz előbb-utóbb...el tudom képzelni magam örömkönnyek között is a pozitív terhességi tesztet látva, de totál pánikban is...furcsán keverednek bennem a dolgok.
Plusz megrémít egy-egy anyuka beszámolója, aki úgy ír a gyerekes létről, mintha a pokol legmélyebb bugyrában élne nap, mint nap. (Pl "Vulgáris anya" a Facebook-on, de nem ő az egyetlen.) Értem én, hogy nem szabad tabuként kezelni a nehézségeket sem, de tényleg létezik, hogy valakinek ennyire szörnyű lesz az élete gyermekvállalás után? Ez megrémiszt.
Sok mindent tudnék még ezzel kapcsolatban írni, de nem szaporítom tovább a szót. Ha valaki járt már hasonló cipőben, annak örülnék, ha írna, hogy hogyan döntött végül, de bárki tanácsát szívesen fogadom. Természetesen nem a válaszok alapján fogok döntést hozni, csak jól esne egy kis eszmefuttatás a témával kapcsolatban.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Hat biologialilag ketyeg az óra nem art elgondolkozni rakta hogy akartok vagy sem nem túl szerencsés mondjuk 40 évesen szülni
Meg a 30 belefér :)
Kedves 2. válaszoló!
Neki úgymond mindegy, azt mondja, hogy ő meglenne gyerek nélkül is, de ha én szeretnék, akkor benne van.
Egyébként én tudom, hogy szuper apa lenne. A macskánkkal úgy bánik, mintha a gyerekünk lenne kb. Babusgatja, gügyög neki, örömmel gondoskodik róla, férfi létére. Mondjuk ezt én is csinálom, még ringatni is szoktam. :D Tudom, hogy a macska nem egyenlő a gyerekkel, de valahogy mégis azokat az ösztöneinket indítja be... Persze ő ezt tagadja. :D De én teljes mértékben apa típusnak látom. Tudom, hogy amint a kezében tartaná a gyermekét, ő lenne a legjobb apuka a világon. Csak hát ugye azt mondják, a nő már akkor anyává válik, amikor várandós lesz, a férfi csak akkor válik apává, amikor a kezében foghatja a gyermekét... szerintem ez a mi esetünkben pont így lenne. Most azt mondja, hogy mindegy neki, de ha már megszületne a gyermek, ő jobban bőgne a meghatottságtól, mint én. :)
Kedves 4. válaszoló!
Igen, én is úgy vagyok vele, hogy még esetleg egy ilyen 30-32 még jó lenne, de 40 felé már nagyon nem. Hiába megoldható orvosi beavatkozással esetleg, de én annyi idősen már nem szeretnék gyereket vállalni, az biztos.
Kedves 3. válaszoló!
És a te fejedben mik járnak ezzel kapcsolatban? Húztál esetleg egy határvonalat, hogy márpedig eddig el kell döntenem, vagy ilyesmi? Bármi érdekel ezzel kapcsolatban, mert még senkivel nem beszéltem erről, aki hasonlóan érez, mint én.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!