Ha visszamegyek dolgozni 1 év után, akkor sz@ranya vagyok?

#78 Csak hogy itt bőven nem arról van szó, hogy te hogyan tartod helyesnek, mivel egyikőtöknek sem sikerült a helyesnek vélt gondolatait kulturált, emberi hangnemben és stílusban előadni, megállás nélkül szapuljátok, mocskoljatok és megkérdőjelezitek az anyaságát annak, aki nem úgy pattog, ahogy ti jónak gondolatok.

Egy apa pontosan ugyanolyan szülője a gyereknek, mint az anya és a szoptatáson kívül igen is MINDENT tud, amit egy anya, ha képesek vagytok ezt elfogadni, ha nem. Vagy akkor miért van az, hogy rengeteg országban max 1 évig vagy addig se maradnak otthon a gyerekkel az anyák és nem ám apuka váltja őket, hanem visszamennek dolgozni és lám, mégsem lesz mindegyikből egytől-egyig sérült, boldogtalan gyerek/felnőtt. Egyáltalán nem szükséges és elengedhetetlen, hogy anyuka kötelezően 3 évig dekkoljon otthon és főleg nem szentírás, hogy csak is anyuka lehet ez a személy. Hót mindegy, hogy hány tanulmány szól elvileg arról, hogy anyuka kell szigorúan 3 évig otthon legyen, különben a gyereknek szar lesz az egész hátralevő élete, hisz több milliárd szülő cáfolt rá eme csodás elgondolásra, sikerrel.

Ez nagyon maximum AJÁNLÁS. Sajnos ti nem látjátok a fától az erdőt és úgy gondoljátok, a nő attól nő, hogy cseledkent végzi az összes házimunkat és gyereket nevel, a férfi meg attól férfi, hogy leszarja és emberszamba sem veszi a feleségét, hanem dolgozik, aztán hó végén leperkálja a fizut. Elkeseríto, hogy sokan még ma is így élnek. Egymást kicsit sem megbecsülve, középkori szerepekben ragadva. Az a férfi, aki foglalkozik a gyerekével papucs, az a nő pedig, aki nem nereszti évekig otthon a segget, az meg szaranya, aki feleslegesen szült és inkább ki kellett volna nyírassa a gyerekét. Bravó. A nagy tanulmányok közepette épp csak azt felejtettétek el, hogy úgy mondjam a kepletből éppen csak anyukát és az ő érzéseit hagytátok ki. Adott egy nő, aki 1 éve már minden egyes áldott nap a gyerekével van és próbálják "életben tartani", aztán egyszer csak azt érzi, ez már kicsit sok, vágyik az emberek közé, munkába. Na de jöttök ti és fantasztikus tanulmányaitok, akik mindezt jó magasról leszarjátok és inkább vígan néznétek végig, ahogy anyuka belerokkan a dologba, esetleg depresszióba esik, amire rámehet a házasságuk is. Kit érdekel ugyebár, hisz a lényeg akkor is az, hogy 3 évig ki ne tegye a lábát a házból, a gyerek mellől. Hisz ez a nők feladata. A nevük kuss és csendben turjenek mindent.

A húgomnal volt ugyanez. Kicsit több, mint egy éve már hogy otthon volt, mikor már egy kissé besokallt az állandó pelenkacsere, etetés, bufiztetes, nem alvás stb kombóból és bár imádja a lányát, azt érezte kicsit ki kell szakadjon az otthoni bezártságból, dolgozni szeretne, emberek között lenni. Tudjátok mi volt a férje reakciója? Azonnal felajánlotta, hogy ő otthon marad a kicsivel, húgom nyugodtan menjen vissza dolgozni, töltődjön fel, ő rá bármikor számíthat! És így is lett, a férje maradt otthon, húgom meg ment dolgozni, 4re otthon volt és onnantól ő volt a gyerekkel és boldogabbak voltak mint valaha, a mai napig is. Na ez az, amit ti a büdös életben nem fogtok megtapasztalni, hisz előbb kötitek fel magatokat, semmint hogy a gyerek másik szülője is kivegye a részét az otthoni dolgokból és gyereknevelésből!

79, nem tudom, hogy a töbes szám nekem is szól-e,de szerintem összekeveredtél, mert én sehol sem szapultam senkit, csak leírtam a véleményem.

Egy korábbi kommentemben is írtam, hogy tévedés ez a nyugati országokkal való példálózás, a tapasztalatok nem azt mutatják, hogy tömegesen rohannak vissza dolgozni.

Az apuka nem ugyanolyan szülője a gyereknek. Pl: biológiai különbségek

Van amit meg tud csinálni, van amit nem. Az anyja sem tud pl férfi mintát szolgáltatni neki.

A gyereknek pedig különböző korszakaiban, különböző mértékben van szüksége az anyjára vagy apjára.

A feltételezéseket pedig nem értem, én a munkameogsztásról sehol sem írtam.. És köszönöm, de atótl még hogy, itthon vagyok, nem lettem sem cseléd, sem lenézett a férjem által.

Ez a baj amúgy, az itthoni mentalitással, hogy leírod a véleményed, és szétszednek, feltételezik hogy te csak mereszted otthon a segged, hogy elnyomott, ostoba nő vagy, na meg persze ősanya.

Ha ugyanezt így leírom egy német fórumon vagy mesélem a svájci kollegámnak tudod mi a reakció? "Tök jó, hogy így csináljátok és boldogok vagytok :)"

#82 És még több ment tönkre annak hála, hogy a drága feleség szülés után megszűnt nőnek lenni és onnantól kezdve görcsösen csak a gyerek érdekeit leste úton-útfélen, hisz ez egy igazi anya dolga, a férfi meg idő után beleunt abba, hogy kétlábon járó ATM-nek van nézve.

Felénk a házasságok többsége azért ment tönkre, mert 1: anyuci átment momzillába és a gyereken kívül más nem létezett számára vagy 2: mert világossá vált számára, hogy a kedves férjuruk pusztán cselédnek tartotta őket, pont mint ahogy a tieitek.

Azt nem vagy képes felfogni, hogy azzal hogy egy férfinek nem büdös a gyerekével lenni és ugyanúgy kiveszi a részét a házimunkabol, még nem lesz sem nő, sem papucs! Ez csak a ti elba*szott, beteges elmetekben létezik. Talán a férfi nem otthon lakik? Ő nem csinál koszt, kupit?! Ő nem eszik? Dehogynem, akkor miért nem evidens, hogy bizony ő is elmosogat vagy épp megfőz, ha úgy adódik?

Meg láthatóan azt sem tudjátok megemészteni, hogy hozzátok hasonlóan nem mindenki ragadt a középkorban és a házasság nagy része pontosan arra alapul, hogy a felek egyenlőek! Tudjátok egyáltalán a szó jelentését?! Ahol mind a nőnek, mind a férfinak teljesen evidens és magától értetődő, hogy a gyerek KÖZÖS feladat, a háztartás vezetésével együtt, ott bizony semmiféle problémát nem fog okozni az, ha apuka marad otthon a gyerekkel. Ennyi. De azért szép próbálkozás volt ez, hogy egy újabb módon bemocskoljátok az egészséges házasságokat. :)

Pontosan! Attól senki nem lesz cseléd, nem lesz ostoba, hogy mint anya funkcionál, nem mint " elvan az a gyerek apjával is" felfogású nő.

Egy apa nem tudja teljes mértékben azt nyújtani mint egy anya. Nem azért mert nem akarja, hanem egyszerűen az anyjához szorosabb kontakt köti a gyereket.

Kár beletek a szó, hisz láthatóan nem vagytok olyan intelligenciaszinten, hogy képesek legyetek felfogni, amit itt már vagy 10 ember elmondott minimum.

Az olyan inkább csak ne peldalozzon, aki olyanokat ír, hogy aki nem marad 3 évig otthon az egy önző dög és inkább ment volna abortuszra. Gusztustalan! Értelmes nő ilyet nem mond.

Semmivel nem lesz kevesebb az a gyereke, akinek az anyja nem ült mellette 3 évig vagy akinek "csak" 1 évig volt 0-24-ben bele az anyja, utána pedig apuka. Hisz rengeteg ilyen család van mindenhol a világban, sőt olyan is ahol összesen 1 évig van otthon a gyerek, aztán megy bölcsibe vagy dadushoz, aztán mégis egészséges felnőtt lesz. A gyereknek az a fontos, hogy 2 kiegyensúlyozott, boldog szülője legyen és véletlenül sem az, hogy anonim okostojasok miatt, akik jól megmondták a GYK-n tönkremenjen a dologban. Hisz nyilván sokkal jobb egy olyan anyával felnőni, aki belefáradt és keseredett az évekig tartó 0-24 órás felügyeletbe, semmint apával otthon lenni, majd délutántól estig egy boldog anyával tölteni az időt. Végtelenül korlatoltak vagytok és képtelenek vagytok ép ésszel felfogni, hogy csak mert nektek így a jó, másnak még nem lesz az.

És de, aki olyanokat ír, hogy az a férfi, aki házimunkat végez vagy foglalkozik a gyerekkel, otthon marad vele az egy elnőisedett papucs, az bizony ha látja, ha nem, igen is csak egy cseled, de semmi esetre sem egyenlő fél. Ha nektek ez megfelel, kedves egészségetekre, de semmi jogotok elítélni, aki másképp el és úgyis boldog.

Hát én nagyon szomorú lennék, ha a gyerek nem egyformán szeretne engem is, meg az apját is. Az én gyerekeimnek két egyenrangú szülője van.

Mondjuk én nem vagyok egysejtű, van jó állásom, ahol szívesen látnak és jól megfizetnek. És nem 3 évre szül az ember gyereket, hogy addig ne kelljen dolgozni, ezt csak a Momzillák csinálják, gondosan potsogtatják a gyerekeket, mert állást úgyse kapnának. Aztán a háztartásvezetést meg a gyereknevelést munkának állítják be. Mintha mindenki más nem a nyolcórás munkája mellett csinálná mindezeket.

#89 Semmi baj, ha nem vagytok képesek másban kiteljesedni és nem vagytok jók másban, csak a kölyök nevelésben meg az uratok kiszolgálásában, de nehogy már az a nő legyen hibás, aki nem degradalja le magát és akit a férje sem rabszolgának tart.

Pont ugyanaz!

Mindent csak kiforgatsz és próbálod a javára fordítani, de ezzel csak egyre szánalmasabb és szánalmasabb leszel.

Azt hiszed érdem otthon gubbasztani a gyerek mellett évekig és csak az ér valamit és csak az a jó anya és szülő, aki csendben tűr mindent. Hát nem, véletlenül sem! Azért mert te személy szerint így jól érzed magad, az a te egyéni szoc. dolgod, de fogd már fel ésszel, hogy NEM MINDENKI érzi magát jól így, ilyen formában ebben a szerepben. És nem, ez kicsit sem jelenti azt, hogy nem szereti a gyerekét vagy nem akar vele lenni, szimplán azt jelenti, hogy számára egy másik teljesen normális és járható út vált be, az hogy 1 év után apuka marad a gyerekkel otthon. Nincs ezzel semmi baj, hiába próbálod foggal körömmel bizonygatni és hiába próbálod sarazni ezeket az anyákat, ilyen okadek stílussal és rosszindulatttal a lába nyomába sem érhetsz soha egyiknek sem.

Tehát aki nem szolgálja ki 110%-ig a férjét és 1 év után az apjára meri bízni a gyerekét, az egy szar, utolsó anya, aki nem kíváncsi a gyerekére. Na ilyet se hallottam még soha, bár ez is csak azt bizonyítja, hogy én legalább normális emberek között élek.

Halkan megsúgom: ti vagytok azok, akik nem képesek feldolgozni, hogy vannak olyan családok, nem is egy, ahol tökéletesen működik a kérdésben szereplő felállás. Igen, ti akik gusztustalan módon fröcsögtök azokról, akik nem értenek velük egyet. Úgy bizony. Mitől vagytok ti jobbak, hmm?? Attól, hogy nem 1, hanem 3 vagy még több évig bele vagytok buzulva a gyereketek seggébe és az apjukat csak pénz és sperma automatának tartjátok? Jaa értem. Nehéz felfogni, hogy más úgyis képes boldog családi életet élni, hogy nem lohol szigorúan 3 évig a gyerek nyomában? Jaj szegénykék, hisz láthatóan ti csak ennyire vagytok jók, hogy robotoljatok otthon és pattogjatok a férjéteknek, ebben az egyben, a gyereknevelesben és az uratok kiszolgálásában vagytok jók, ha ettől valaki megfoszt titeket és ki meri jelenteni, hogy bizony ezt másképp is lehet, akkor sértett vadként egyből hőzöngtök és kritikán aluli stílusban mocskoljátok teljes erőbedobással a másikat, nehogy folt essen a becsületeteken. Őszintén sajnállak titeket, szar lehet hogy élni.

Amugy ismet jo tudni hogy senki nem kivancsi a gyerekere akinek van munkaviszonya :)

Akkor csak a szent htb k kivancsiak a gyerekukre mas meg ment volna abra mi?

Amugy ugy megkerdeznem a szerencsetlen kanjaitokat mi errol.a velemenye. Biztos egy olyan orszagban ahol 2 fizuval is nehez eret vagnanak magukon ha a kedves nocijuk eltakarodna dolgozni. Hiheto.....

Nem az en ferjem papucs draga aki mosogat, hanem a tied aki egy ilyen gazdasagu orszagban eltartja a mihaszna seggeteket, mig ti intrlligens nokon koszorulitek a nyelveteket akik tobbre vittek mint ti.

Itt maximum ti hisztiztek minősíthetetlen, mocskolódó, kritikán aluli stílusban, mert az egybites rendszeretek csak ennyire képes meg arra, hogy minden létező baromságokat összehordjon, csak hogy valahogy kompenzálni tudja, hogy elnyomott, hazicseled szerepben tetszelegnek egész életükben. Nem baj, van aki ennél többre nem hubatotr6, de nehogy már mást szidjatok, amiért ők enélkül IS boldogok.

Az pedig, hogy a gyerek a tulajdon APJÁVAL van otthon, véletlenül sem lepasszolás! Jó ég, micsoda debil agyhalott nevezi lepasszolasnak azt, ha a másik szülő vigyáz a saját gyerekere? 🤦‍♀️ Menj orvoshoz inkább, hátha még ki tudnak kezelni ebből a középkori mintát is megszégyenítő agybajbol. Apuka ugyanolyan szülő és ugyanolyan kötelessége ellátni a gyerekét, ennyi.