Melyiket választanátok a helyzetemben: gyereknevelés vagy feljebb lépés a munkahelyi ranglétrán?

Én nem vagyok abortusz ellenes magzatfanatikus, de amit te teszel az számomra gusztustalan: kívánt tervezett gyereket vetetnél el, pénz és pozíció miatt?

Akkor inkább ne szülj. Mit kezdesz majd, ha már megszületik, neked meg egy még zsírosabb állást ajánlanak fel, de kb a munkahelyeden kell töltened a napjaid 90%-át? Majd örökbe adod, mert "ilyen lehetőség nem adódik mégegyszer"? Ember, döntsd már el, hogy most akarsz gyereket, vagy nem. Ha akarsz, az azzal jár hogy egy kis időre sztornó a munka/bulika meg társai, de ha ennyire nem vagy képes elengedni ehhez hasonló dolgokat egy kicsit sem, akkor neked nagyon nem való a gyerekvállalás.

Millió meg egy nő van vezető pozícióba úgy, hogy van gyerekük, érdekes nekik nem kellett abortálniuk a kívánt tervezett magzatukat.

Ha annyira jó vagy abban, amit csinálsz, akkor később is lenne lehetőséged karriert építeni.

Aki meg azt írta neki, hogy azóta semmilyen munkája nincs, és van képe a gyerekre fogni, arra már végképp nem tudok mit mondani. Marha hasznos ember lehettél, ha sehova nem kellesz csak azért mert szültél egy gyereket. Nem is értem mások hogy jutnak jobbnál jobb pozíciókhoz anyaként. Biztos véletlen.

"Beszétem a szüleimmel, barátom szüleivel, hogy mire jutottam, ők megértebek és nem ítélkeznek felettem."

Dehogynem itèlkeznek, csak nem mondtàk meg a szemedbe. Most mèg.

A baràtod egy pipogya "fèrfi" , szüleidrôl ès anyósèkról is meg van a vèlemènyem ha mèg asszisztàlnak is egy tervezett unoka abortàlàsàhoz. Milyen fèle csalàd ez....

Mindig elképedek a válaszadókon és a kedves válaszaikon, mit le nem tudnak írni első felindulásból. Nem tök mindegy nektek egy anonim oldalon, hogy idegenek milyen indokkal és mennyi idősen vetetik el a MEG NEM született gyereküket? Jobb, ha 18 évesen csinálja és csórón? Akkor jogos a döntése és elfogadható számotokra? Lehet fröcsögni ezerrel, hogy mekkora egy szívtelen gyilkos a kérdező és lehetőleg vetesse ki a méhét, mindkét petefészkét és varassa is össze magát a két lába között, mert ő nem érdemli meg soha a gyereket semmi esetre sem. Jók vagytok, mondhatom. De tudjátok mit, nyugodjatok le a p-be és törődjetek a saját életetekkel. Mindenki borzasztó okos, de még milyen okos tud lenni, mikor már megszült. Közben semmire nem vitte az életében (tisztelet a kivételnek), de elmondhatja magáról, hogy van egy, két, három gyereke és mekkora teljesítményt vitt véghez az életben (de közben apa tartja el). Aha. A pénz meg megkeresi saját magát és amúgy is dolgozzon a férj három műszakban, mert azért van.

Kérdező, én megértem a helyzetedet. Szerintem az a fontos, hogy a párod, családod támogasson a döntésedben és igazándiból más nem is számít ebben az ügyben.

Azonban próbáld meg magadat elképzelni a jövőben és bele élni magadat a döntésed utáni szituációba és élethelyzetbe, mert az fontos. Egyrészt gondolj az abortusz pillanatára, amikor elvégzik a beavatkozást. Ez egy lelkileg nagyon-nagyon megterhelő folyamat, még akkor is, ha 100%-ban meg vagy győződve a döntésed szükségessegéről és egy perce se inogsz meg. Na még akkor milyen durván nehéz lesz, ha vannak kételyeid és nem vagy teljesen biztos magadban? Végig ott lesz a fejedben a bizonytalanság, hogy biztosan ez a megfelelő lépés? A SWOT analízis az egy dolog. Jó távpontokat tudni adni racionális kérdésekben. De nem mondja meg neked, lelkileg hogyan fogod megélni ezt az egész folyamatot. Másik, hogy gondolj bele, mikor igent mondasz a pozicíóra és neki állsz dolgozni a mindennapokban. Hogy érzed, tud majd annyi többletet nyújtani az az új pozíció, mind szakmailag, mind anyagilag hosszú távon? Szerintem tudtában leszel, hogy "milyen áron" fogadhattad el az új állást, mik között kellett döntened és ez hatással lesz rád, a teljesítményedre, főleg, ha a környezetedben sorra neki állnak majd szülni a kollegák. Az egy dolog, hogy MA mit érzel jónak. De vajon holnap is úgy fogod gondolni?

Ha ezekkel komfortos vagy, akkor szerintem ne kételkedj a döntésesben, mert nincs okod rá. 30, 32, 34 évesen is lehet szülni, ameddig a szervezet engedi. De ha bizonytalan vagy bármilyen téren, akkor ez nagyon visszaüthet és lelkisérüléseket okozhat neked.

Tegyék meg tétjeiket a kérdező mikor jön ide sírni hogy nem érti miért hagyta el a pasija :-D

De nevetséges a kérdező féléknek összejön a gyerek, az meg aki megérdemelné éveket vár rá.

Utolsó: te tényleg nem érzed a különbséget egy "besikerult", "nem tervezett" gyerek elvetetese meg ez között?

9 hete akartam, most már nem?

Ha szülés után kapott volna jobb lehetőséget, akkor kukába dobja vagy örökbe adja?

Én nem vagyok abortusz ellenes. Ha valaki nem akar gyereket, hát vetesse el.

De az mi, hogy tervezi, összejön, aztán "ja bocs, égse"? Hányinger.

Igen #46 mert van aki pénzért abortalja a tervezett gyereket, meg aki a semmire szül, és semmire nem vitte.

Nagyobb baromságot tudtál volna még mondani?

És igen, más az ha becsúszik 18 évesen és nem akarja. De látom nem érted a különbséget a nem kívánt terhesség, és a kívánt terhesség között, mert akkor tudnád, hogy utóbbit nem szokás elvetetni anyagi javakert cserébe.