Mióta tudjuk, hogy kisfiúnk lesz egyetlen név sem tetszikm. Volt más is ilyen helyzetben?

Nekem is hasonló volt. Lánynévből kapásból 5-6 is tetszik, de fiúból nehezebb összeszedni ennyit.

Mi végül a vezetéknévhez és hozzánk passzoló nevet kerestünk.

Ahhhh ugyanez, csak mondjuk nekem mindegy volt, bár egy kicsit a fiúnak drukkoltam :D De ettől függetlenül volt vagy öt lánynév, amit kapásból adtam volna a gyerekemnek, fiú meg egy sem! A divatnevek azonnal kiesnek, mondjuk az első 50 legnépszerűbbet nem adjuk semmiképpen. A férfinevek sokszor olyan rossz, kemény hangzásúak, olyan rosszul esne úgy szólítani az imádott kisfiamat. Most van egy vagy kettő, ami nagy nehezen megtetszett, most azt ízlelgetjük. Biztos vagyok benne, hogy változni fog idővel. Vedd elő pár naponta az utónévlistát, menj végig rajta újra és újra, és írd ki, ami úgy hirtelen megtetszik. Aztán majd lehet törölni, ha mégse, de többször menj át rajta friss szemmel. Mi így csináljuk. Nem lesz egyszerű menet :D

19hkm

Én fordítva voltam. Fiúnév volt tuti, a lánynéven kellett gondolkozni. Viszont a fiúnév is a végén változott, tehát nem az lett, amit eredetileg szerettünk volna, hanem egy másikat választottunk, de több fiúnév is volt a tarsolyban, így a másik nevet kapta a kisfiunk. Nyilván a lánynéven azért kellett gondolkozni, mert szüléskor kérték. :) Mert egyébként kisfiunk lett és tudtuk is, hogy az lesz.

Én azt tanácsolom, hogy nézegessetek az interneten, hogy milyen nevek vannak, hátha valami mégis megtetszik. Mert nyilván, valahogy hívni kell. :)

Nekünk volt egy csomó fiú és lánynév is, amiről úgy voltunk vele, hogy ezek tetszenek, ezeket biztos adnánk a gyereknek, aztán megtudtuk, hogy kislány, és kész, onnantól kezdve nekem egy lánynév sem tetszik. Ami meg tetszene esetleg, az meg nem illik a vezetéknévhez egyáltalán és/vagy apukájának nem tetszik.

Elég sokáig gondolkodtunk, milliószor átnéztem az MTA névlistáját, összeírogattam, amik első olvasásra bejöttek, aztán válogattam egy listát, hogy a férjem nézze át, mi tetszik belőle neki is, és így lett egy "nyertes". Nem tudok igazán lelkesedni ez a név iránt sem, bevallom, mert bár szép név tényleg, és nincs ellene semmi racionális érvem (semmi más név ellen sincs, nem az), mégis az döntött, hogy a férjem teljesen beleszeretett ebbe a névbe, és azóta már így becézzük a pocakban (most vagyok 30 hetes). Hozzászoktam, így valószínűleg már nem változtatunk rajta.

Igazából a fura az, hogy ha majd egyszer jönne a második, most is úgy érzem, hogy ha esetleg kishúga érkezne, tudnék neki nevet választani, mert a kistesónak megint vannak ötleteim, amik tetszenek, rá nem vonatkozik ez az átmeneti névblokk-dolog, amit nem is értek :D De szerintem azok a nevek, amiket a második lányomnak adnék, nem illenek az elsőre, és ezt egyszerűen képtelen vagyok magamnak is megmagyarázni, mert érzem én is, hogy hülyeség.

Férjem fiút akart.

Én mindig is lányos anyukának képzeltem el magam. Csak lányos nevekben gondolkodtam.

Aztán kiderült fiam lesz... Annyira lesokkolt, hogy húzott szájjal vissza akartam kérdezni a vizsgálaton a dokitol, hogy ugyan már biztos rosszul látta, nézze csak meg még egyszer hogy biztos e benne hogy kisfiú??! De inkább csendben, némán igyekeztem feldolgozni és elfogadni hogy fiam lesz... Jó pár hónapig emésztettem... Szulesig... Még most is szülés után is...

De így utólag már azt mondom hogy nem bánom. Ugyan úgy szeretem.

A nevet is ez végett nehezen találtam rá valót. Neten és kézi naptárakat böngésztem hónapokig. Végig röhögtem, olyan ocsmány nevek vannak. 😃

Aztán egyszer csak folyamatosan ugyan azt az egy nevet láttam itt ott neten tv-ben stb, hogy ugyan vonakodva de elfogadtam , hogy ba jó... Jó lesz ez is. Csak legyen már neve mert lassan megyek szülni.

Nem bántam meg, pont rá illik. 🙂