Úgy érzem, gyűlölöm a legkisebbem, szabadulnék tőle. Ez már sosem múlik el?
A párommal alapból mindig két gyereket terveztünk, a kisebb még 1 éves sem volt, amikor kiderült, hogy teherbe estem (védekeztünk!). Én nem akartam, a férjem nagyon. Ígérgetett mindent, hogy többet lesz itthon, segít mindenben stb. Pedig már két gyerekkel is voltak nehézségeim a koordináció terén, kellett a külső segítség úgy is. Végül az érzelmi zsarolás hatására beadtam a derekam... Azt kell mondjam, hogy hiba volt. Korábban volt két problémamentes, álomszerű terhességem és császárom, nem szenvedtem. Erre most a terhesség felétől feküdnöm kellett, emellé a problémás terhesség mellé jött egy pokoli szülésélmény is. Gondoltam sebaj, hazamegyünk és könnyebb lesz (a lányokkal imádtam már az első heteket is). Nem lett, csak rosszabb. A fiunk folyton sírt, sőt, a mai napig ilyen. Ha csak rá néz valaki, ordít. A szoptatás sem ment, ezért 3 hét után átálltunk tápszerre, ezért a férjem szívta a vérem, hogy miért nem erőltetem és próbálkozok, meg ő aztán nem fog ezért felkelni éjszaka, nehogy azt higgyem. A kicsi miatt a lányokra sem jutott annyi időm, amennyi jó lett volna, ők is szenvedtek és én is. A nagy a mai napig megkérdezi néha, hogy a kicsi meddig lesz itt?! Ezt szörnyű hallani... Főleg, mert nap, mint nap azon rágódom, hogy mennyire nem volt jó ötlet a 3. Tudom, szörnyű anya vagyok emiatt, elismerem. De ha lehetne, visszaforgatnám az időt oda, ahol meghoztuk ezt a döntést. Most, hogy nincs segítségem (a vírus miatt), még rosszabb és nehezebb. Néha ülök, nézem ezt a káoszt magam körül és azon gondolkozom, hogy fogom a két lányt és elmegyünk. Azt hittem, hogy az tenné tönkre a házasságomat, ha a férjem akarata ellenére elvetetem, de tévedtem. Az tette tönkre, hogy úgy szültem gyereket, hogy egyáltalán nem akartam. Ha csak meghallom, hogy gügyög, vagy sír, már gyomoridegem van, hogy újra kezdődik az ébrenlét, vajon most fog-e ordítani a semmi miatt, vagy éppen mi lesz.
Aki csak belém akar rúgni egyet, kérem szépen, ne tegye!
válasza:#49, tudod, egy tartós párkapcsolat általában kompromisszumok sorozatából áll... és abból, hoogy a felek megbíznak-megbízhatnak egymásban. Itt meg mostanra bebizonyosodott, hogy a Kérdező párjával nem lehet kompromisszumot kötni, se megbízni benne.
Az érzelmi zsarolás pedig a kérdésben szerepel, ugye.
válasza: válasza:A gyerekvállallásban NINCS kompromisszum, ezt kéne felfogni. Minden más csak mellébeszélés.
Nincs majd ha...különben...stb
A gyerek vagy van vagy nincs.
válasza: válasza:Statisztika???
Ja hogy nincs csak hasadraütve eldöntötted hogy a gyerekvállalláaok zöme ilyen rohadt átgondolt, és úgyis neked van igazad. Azta...érvelésbajnoka.
Nem képzeld a gyerekvállalás nem kompromisszum kérdés. És bármily hihetetlen a párok jelentős része átgondolja a döntést és közösen hozza meg. Azért mert te is felkerúltél egyszer a szopórollerre, még nem másra kell dobálni a sarat. Csak mert az egodnak így jobban esik.
De kár beléd a szó. Már ott röhehessé váltál mikor kijelentetted hogy a gyerekvállalás kompromisszum kérdése 🤦♀️🤦♀️🤦♀️
Felétek lehet pénzfeldobással döntenek róla, felénk nem. Plusz minusz hónapok talán. De hogy LEGYEN v NELEGYEN mint kompromisszum. Hahaha. Lúzereknèl, meg gondolkodni képteleneknél talán.
válasza:Meg hogy jön már ide a szavatartósság?
Te elolvastad a korábbi írasom? Szájbarágjam megint?
Egy nem kivánt gyerek létezésénél nem oszt nem szoroz hogy ki mit igert vagy nen igert? Attol a gyerek letezik es latni kell naponta, elviselni, foglalkozni vele. Igen kevéske hogy apuci jó apuci és cserél pelust, meg otthin can esténként nem kocsmába ha valaki nem akarta azt a gyereket!!! Ebben mi nehéz?
Na ezért nem kompromisszum kérdése a gyerek.
De ha nem hiszed fogadj örikbe 10et a párod megigéri hogy majd finomakat főz, te meg èlj úgy hogy ott zsizseg 10gyerek körülötted nonstop akikre figyelmet meg pénzt kell áldozni.
Naaa menni fog?
válasza:73%-os, te máson nem nyüglődsz, mint hogy hogyan tudod a Kérdezőre lőcsölni a felelősséget... tényleg azt gondolod, hogy ettől lesz jobb neki? Mert szerintem legfeljebb szánalmas...
(ezzel persze nem azt mondom, hogy a Kérdezőnek semmi felelőssége ne lenne a dologban... de hogy nem ő a fő felelős, ebben 100%-ig biztos vagyok.
válasza:Te meg máson se nyűglődsz, csak hogy szenté avass valakit aki kimondottan gyűlöli a saját gyerekét. Nem mondtam hogy egyedüli felelős.
A te "érveid" viszont egyre kínosabbak,szerintem magad se hiszed komolyan amit összehordasz itt a gyerekvállalás elméletéről, de hát valahogy szenté kell avatni a kérdezőt szóval nagyon próbálkozol, látszik.
Nem vitázom veled tovább, értelmetlen.
válasza:"Te meg máson se nyűglődsz, csak hogy szenté avass valakit aki kimondottan gyűlöli a saját gyerekét." - nézd, egy aspektusból mindenképp kijár a Kérdezőnek a kanonizálás... végre egy nő, aki hitelesen kimondja, felvállalja az érzéseit a nem kívánt terhességgel, gyerekkel kapcsolatban...
Igy az utána jövőknek már nem csak a magzatvédők csáb dumái maradnak, a "megtartást nem lehet megbánni" meg a "ha elveteted, arra a házasságod is rá fog menni", hanem itt egy hiteles valóság.
Márpedig nem kis bátorság kell ahhoz, hogy az ember nyiltan kimondja, amit a Kérdező kimondott, mert borítékolható volt, hogy egy rakat anyuci szerint a szeretés kötelesség és parancsszóra megy.
De ezzel segít az utána jövő sorstársainak, nem is keveset.
A gyerekvállalás módozatai kapcsán meg olvasgasd egy kicsit a "terhességmegszakítás" témakört... hogy fogalmad legyen a rögvalóságról.
válasza:Elnézvea vergődésedet inkább "végre egy nő aki gyűlöli a gyerekét juhééé". Minden sorodból kitűnik, majd meg feszülsz a gondolattól is hogy esetleg talán rendeződni fog a viszony anya és gyereke között.
Amúgy jó érzés segget csináni a szádból? MIlyen anyucik hada te szerencsétlen? Semmilyen anyuci nem mondta a kérdezőnek hogy tartsa meg a gyerekét. A drága férje és ő főzték közösen ezt a szószt, hogy van pofád harmadik feleket ebbe belekeverni?
Nem kell promóznod az abortusz kategóriát nekem, nem én vagyok az aki szülésre kényszerítette a kérdezőt, meg nem is az itt olvasgatók, szóval nyugodtan visszavehetsz, mert kezd egyre szánalmasabb meg zagyvább lenni amit idehánysz.
De összességében te örülsz annak hogy a kérdező utálja a gyerekét, mert akkor egyre több nő fogja talán szerinted bátran utáni és így szép a világ?
Jaaa, hát miért nem azzal kezdted hogy lelkinyomorék szociopata vagy, aki családok széthullásának drukkol?
Egy épkézláb mondatod nincs, aminek lenne füle vagy farka :) De további jó vergődést, meg elépzelt magzatvédők üldözését, akik nem is voltak a sztoriban...Jajj te jó ég, de buta vagy te.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!