Az én okos 2 éves kisfiamnál ma diagnosztizáltak autizmust, most az öngyilkosságon gondolkodom, hogyan tovább?

Nem tudom, de amiket leírtál, meg amiket most elolvastam a kérdőívben ez egy 2 éves kisgyereknél még normális is lehet.

Mennyit van gyerekek között? Jár bölcsibe? Lát gyerekmintát is, vagy csak felnőttek között van? Ezek rengeteget számítanak egy 2 évesnél már, hogy hogyan viselkedik/fejlődik pl.

Vagy valamit nagyon félreértettél, vagy egy szakmailag alkalmatlan embert fogtál ki.

"A diagnózis felállítása, még ha lehetséges, akkor is általában hónapokig (néha 1-2 évig) tart."

Ergo, ti itt egy összecsapott diagnózist kaptatok, lehet, hogy kezdő vagy túlbuzgó az illető. Szakemberek között is van jó és rossz is.

A cikk hosszabban, olvas végig figyelmesen: [link]

Szintén fontos részlet a cikkből:

"A szűrővizsgálathoz használt kérdőív neve M-CHAT (modified checklist for autism in toddlers). Első változatát CHAT néven az Egyesült Királyságban állították össze, aztán 1999-ben három amerikai kutató, Diana Robins, Deborah Fein és Marianne Barton fejlesztette tovább, megalkotva a jelenlegi, 23 meghatározott sorrendben szereplő kérdésből álló változatot. A kérdőívet 2001-ben publikálták, és ma már széles körben használatos, háziorvosi praxisokban és autizmus szűrésével foglalkozó specialisták körében egyaránt. A kérdőív nem diagnosztikai, hanem egy rendkívül érzékeny szűrővizsgálati eszköz: 16-30 hónapos korú kisgyerekek első szintű szűrését lehet a segítségével elvégezni, azaz értelemszerűen sok az álpozitív eredmény. Más szóval, a kérdőíven alacsony pontszámot kapó kisgyerekek gyakorlatilag biztos, hogy egészségesek, a magas pontszámot kapó kisgyerekek közül viszont egyáltalán nem mindenki lesz csakugyan diagnosztizálva valamilyen autisztikus spektrum zavarral.

A kérdések között ilyenek szerepelnek, mint például "Rámutat-e a kisgyermeke a mutatóujjával a számára érdekes dolgokra, hogy így fejezze ki az érdeklődését?"; "Odavisz-e a gyermeke Önnek dolgokat, tárgyakat azért, hogy megmutasson önnek valamit?"; "Belenéz-e a gyermeke az Ön szemébe 1-2 másodpercnél tovább is?"; "Túlérzékenynek tűnik-e a gyermeke a zajokra (pl. gyakran befogja a fülét)?"; "Utánozza-e Önt a gyermeke (ha vicces arcot vág, megpróbál-e a gyermeke visszagrimaszolni)?"; "Hallgat-e a gyermek a saját nevére, odafigyel-e, ha a nevén szólítják?"; "Ha Ön rámutat egy játékra, amely a szoba túlfelén van, akkor odanéz-e a gyermeke is a játékra?"; "Felmerült-e Önben egyszer is, hogy a gyermeke esetleg süket?" stb.

A kérdőív nem arra szolgál, hogy a szülők a saját gyerekeiket szűrjék vele - igazából a szerzők azt tartják ideális esetnek, ha még az orvosi praxisban sem az a személy végzi a kiértékelést, aki a kérdőívet a szülőnek kitöltés céljából odaadta. (Vagyis: az a nyerő, ha a kérdőív kiértékelője csak a beikszelt válaszokkal teli papírt látja, és se a szülőt, se a gyereket.) A kiértékelésben a normálistól eltérő, úgynevezett "nem megfelelő" válaszokra lehet pontot kapni, és az értékelés rendkívül szigorú. A szerzők azt javasolják, hogy minden olyan kisgyereket, aki a kérdőív alapján a magas kockázatú csoportba került, vizsgáljon meg egy hozzáértő specialista. Legfeljebb fölösleges lesz, de a szűrővizsgálatnak pont ez a lényege, hogy többnyire fölösleges.

Meglehet, hogy a magas pontszámot kapó kisgyereknél végülis semmilyen rendellenesség nem áll fenn, illetve a kérdőív érzékenysége miatt az is előfordulhat, hogy nem autizmus spektrum zavar, hanem valamilyen más fejlődési probléma lesz később a diagnózis, de természetesen bármilyen más problémára is igaz, hogy minél hamarabb megtaláljuk, annál jobbak az esélyeink a jövőre nézve. Az M-CHAT kérdőív kifejezett célja lehetőleg mindenkit megtalálni, aki bármilyen szempontból a kockázati csoport tagja. Ezután pedig az álpozitív eredményeket majd finomítjuk tovább, először az M-CHAT ellenőrző interjúval (ez már nem kérdőív, hanem egy pontos szakmai kritériumok mentén összeállított, irányított beszélgetés a szülővel), aztán ha a kisgyerek még mindig a kockázati csoportban van, akkor a gyermekorvosnak már csak az a feladata, hogy további szűrővizsgálatokra utalja őt be.

A Módosított kisgyerekkori autizmus kérdőív (M-CHAT, © 1999 Robins, Fein, & Barton) magyar változatát ezekben a hetekben hitelesítik (de eltarthat még egy ideig). A végleges verzió remélhetőleg 1-2 éven belül bárki számára elérhető lesz a magyar háziorvosi praxisokban: a 2009-ben létrejött Országos Autizmus Stratégia célkitűzései alapján mostanában zajlanak a széles körű első szintű szűréssel kapcsolatos orvosi, védőnői továbbképzések.

Az M-CHAT kérdőív szerzői jogvédelem alatt áll, és most is kutatás tárgya, azaz a későbbiekben még tovább módosulhat. Eredeti, angol nyelvű verzióját a szokásos szerzői jogi feltételek betartásával a szerzők hivatalos honlapjáról ingyen le lehet tölteni klinikai, oktatási és kutatási célokra. Bármilyen későbbi módosított változat, valamint a hivatalos magyar fordítás is erre az oldalra fog felkerülni a letölthető anyagok közé.