Normális, ha egy 2,5 éves kisgyerek így viselkedik?

Már csecsemőkorában volt hisztikéje, mindig is volt egy "alaphangulata", kvázi ez beidegződött nála, hogy mindig valamiért kell sírni. Persze voltak és vannak is könnyű időszakok. Most úgy érzem a bölcsi is közre játszik, ott van egy problémásabb kisfiú, szerintem onnan látja miket csinál. Hozzá kell tegyem, több orvos, gondozónő, védőnő mondta, hogy kimagasló intelligenciája van, de a bölcsi óta, mintha vissza fejlődne... Nálunk péntek óta egy vírus is betett, láza volt, ami lement, majd vissza. Ez tegnapra elmúlt. Olyan szinten tele volt az orra, hogy az orrszi-porszi sem bírt vele és talán az állandó dugulásnak "köszönhető", hogy ki sem alussza magát. Olyan hisztiket vág le, hogy a földön fekszik és pirosra sírja magát és olyan orgánummal, hogy a remeg a dobhártyánk. A férjem már majdnem megpofozta, de tűrtőztette magát, eddig sem bántotta, ezután sem fogja. További probléma, hogy a bölcsibe menetelkor is uezt csinálja, de a gondozónők beszámolja alapján ott feloldóik, és eljátszogat. Persze itt is volt már feladat (papírlúd készítés), amit Őexcellenciája nem volt hajlandó csinálni, mindenki más igen... A harmadik, ami szintén említést érdemel, hogy képtelen vagyok otthon bármit csinálni, mert nem hagyja, nem tűri, hogy mást csináljak, van, hogy 1,5 óráig az ölembe van és csak bújik hozzám.

Szóval összefoglalva: az alvás sohasem volt olyan, mint a nagy könyvekbe írt: végig alussza az éjszakát, a kirobbanó hisztik, ami néha rátör, és 1-2 óráig csak üvölt, ill. a bölcsikébe lévő menet.

Van/Volt valakinek hasonló? Kissé már nehezen viseljük. Olyan is írhatna, aki magára ismer, hogy volt ilyen a családba, hogy a későbbiekben ez hova fajul? Mit kell tegyünk?? Köszi, ha végig olvastad!!