Költözzek vissza anyukámékhoz, ha ott nagyobb biztonságban érzem magunkat?

Ha ez tényleg igaz, akkor szegény gyerek. Az evolúció nemigazán működik :(.

Nem olvastam a válaszokat, de nagyon éretlen vagy kérdezö. Nem kellett volna gyereket vállalnod. Borítékolhatod, hogy egyedül maradsz (ja bocsi, anyáddal), mert a férjed akármit mond, alaposan megszégyenítetted ezzel, nem fogja sokáig csinálni. Neked kéne szégyellned magad.

Segítséget kérni és elfogadni nem szégyen, de könyörgöm miről beszélünk?? Két hét szabit kivesz apuka és utána is minden este otthon lesz... 6 ra ér haza basszus nem éjfélre... Pofám leszakad tőled.... Hány éves vagy 16? Szánalmas... Ha a párod meg igazán akarna gyereket akkor bele se menne ebbe... De neki ez így biztos jó poén, hogy hétvégén kicsit babázik aztán egész héten otthon nyugodtan pihen... Csak nehogy hozzászokjatok és örökre ott maradj.. Ő meg esetleg beújít valami nőt, hisz tök mindegy így is úgy is hétvégi apuka lesz... Szép kis család.. Mellesleg a fogzás, hasfájás is később jön majd akkor maradsz anyucinál... Aztán dackorszak.. Nőlj fel ha már anya leszel.

Még annyit mondanék,hogy gondolj bele ahol van még nagyobb gyerkőc,ott se költöznek családostól anyukához..Az sokkal melósabb mint nekem az ikrekkel 😂 Jájj mit csináltál volna mikor A baba üvölt a fájdalomtól mert fáj a poci a másik baba meg éppen bekakilt.. Jó isten gyere le 😂😂😂

Ne haragudj kérdező, lehet, hogy sokan bunkón válaszoltak, de sajnos igazuk van. Nagyon gyerekes hozzáállás ez a részedről. Egyszerűen nem tudok vele azonosulni. Mikor terhes lettem, átmenetileg otthon laktunk még, mert készült a házunk. Minden erőnkel azon voltunk, hogy minél hamarabb kész legyen, hogy mire a baba megszületik, költözhessünk. Sajnos nem sikerült, haza kellett hoznunk a babát anyukámékhoz. Külön lakrészben voltunk, de én hetekig depressziós voltam amiért így alakult. Minden vágyam volt, hogy a férjemmel és a babával legyünk hármasban, imádom a szüleimet, de akkor abban az időszakban nem is vágytam rájuk. Nem vártam senkitől segítséget, főleg egy újszülöttel... Neki elsősorban rám volt szüksége, és nem is az anyámnak szültem, hanem magamnak. Férjem itthon volt egy hétig, utána vissza kellett mennie dolgozni, volt, hogy napokig nem volt itthon. Megoldottam egyedül is, pedig nem volt könnyű az eleje. Egyébként úgy látom, hogy felesleges itt minden válaszoló, aki nem ért veled egyet, te ezt már eldöntötted. Persze azt csinálsz amit akarsz, játszhatsz királylányt nyugodtan, a te életed. Csak nem értem, akkor minek írtad ki a kérdést.

Ember! Felnőtt vagy? Vagy minek a gyerek? Facebookra? Ha sír, megpróbálsz mindent és valami majd megnyugtatja, és igen lehet hogy egész éjszaka ordít, mert a gyerek ezzel jár, tarkós fosással, hányással és sírással. Ha nem tetszik, fogadj örökbe egy tinit! Na majd azzal is lesz nagyobb gond, hogy nem nyugszik meg, akkor is hazacuccolsz?