Miért nagyobb baj, ha egy baba az ujját szopja játszócumi helyett?

Férjem 13 éves koráig szopta az ujját. (Fogai is ennek megfelelően állnak...)

A cumi annak kérdése is, hogy mit enged a szülő.

Két gyerekemnek volt cumija, de mi csak alváshoz adtuk oda. És tényleg 5 évesen szoktak le, de ezt senki nem tudta a szűk családon kívül.

Miért? Nagyobb baj?

Az ujja mindig vele van, nem kell félni, hogy leesik, nem kell éjszaka a kiságyban keresgélni, nem felejti az ember otthon...

Én jobban örültem volna, ha az ujját szopja a kisfiam, minthogy cumizik. Gondolom, arról sem kellett volna leszoktatni, 4 évesen egyik napról a másikra hagyta el magától a cumit (oké, egy betegség közbejött, de az ő döntése volt, hogy így nem kell)

#7es vagyok. Írtam ezt úgy, hogy én az ujjamat szoptam sokáig (9 éves koromig). Nem lógott a kezem a számból, kizárólag alvásnál kellett. Nem emlékszem, hogy nagyon traumatizált volna, ha úgy adódott, hogy nem tehettem a számba.

És igen, kaptam fogszabályozót, 1 év alatt tökéletesen rendbetette a fogaimat (amik mellesleg pont ugyanúgy álltak, mint testvéremnek, aki sosem szopta sem az ujját sem a cumit)

Én mindkét lányomnak adtam cumit, de a nagy inkább az ujjait választotta (bal kéz középső- és gyűrűsujj), a kicsi pedig 7 hónaposan egy orrdugulós nátha során önként leszokott róla.

A nagy 4 éves, csak elalváskor szopja az ujját, nem egész éjjel, de az ujjain meglátszik már. A fogsora viszont makulátlan. Ötletem sincs, hogy mitől szokna le. Jobban örültem volna a "véletlenül elhagyható" cuminak, mint az örökké nála lévő ujjainak.