Most már nekem is lelkiismeretfurdalásom van! Mit tegyek?

Milyen érdekes, hogy erre a kérdésre szinte csak olyan anyukák írtak, akik "nem tömik fölöslegesen" semmivel a gyereket. Ha más olyan jellegű kérdés van feltéve, hogy mit adjak fogzásra a gyereknek, ott meg elég könnyen rávágják, hogy adj neki homeós szereket, a hasfájásra adj neki infacolt, vagy espumisant, esetleg mecsek baby teát... azok mennyivel különb szerek, mint egy homeós készítmény? Kérdezem én azokat az anyukákat, akik nem adtak soha semmilyen "gyógyszert" a gyereknek, azok a kezdeti hasfájásos időszakban sem nyúltak semmilyen (akár legyen az egy édeskömény-tea) szerhez, ami segíthet?

Egy a lényeg: a gyereknek sem jó, ha szenved. Az, hogy nem látod a jelét a további fogaknak, bizony még a kötődést érzik, és simán előfordulhat, hogy a fogacskák gyötrik szegényt. Én bizony adom kisfiamnak a camomillát, időnként kapott viburcolt (ha nagyon nyugtalan volt), ugyanis nem egyszer előfordult, hogy vigasztalhatatlanul sírt, még a karomban is, ívben megfeszülve. Ti ezt hagynátok? Hát én nem akartam végignézni. És én még alvászavart is kezeltem neki homeós szerrel, mivel korábban végigaludta az éjszakákat, majd egyszer csak fél óránként felébred, és biztosan nem jókedvéből tette.

Kedves kérdező: ne legyen lelkiismeret-furdalásod! Ha nekünk, felnőtteknek valami fáj, mi is bekapunk gyógyszert, mi is kezeljük a bajainkat, a babákét ugyanúgy kell. És attól, hogy kap olyan homeós szert, ami gyógynövényekből készült, nem lesz semmi baja, nem kell azt érezned, hogy fölöslegesen tömöd. (B)

utolsó előttinek:

Nem adtam homeós cucokat sem neki, nem vagyok olyan anyuka.

ne m is vagyok benne biztos, hogy ez az egész homeopátia nem-e egy humbug egyszerűen.

előző

Igen és az baj, hogy mi felnőttek is minden szarra bekapunk gyógyszert és nem a fájdalom forrását keressük meg, hanem csak tompítjuk azt. Na itt van a fő hiba.

Már megbocsáss, de én nem érzem magam attól rossz anyukának, hogy megpróbálok segíteni a gyerekem nyűgjén. Akkor lennék rossz anya, ha csak ölbe tett kézzel hagynám, hogy szenvedjen, és úgy állnék hozzá: majd valahogy túl lesz rajta.

És igen, az a baj, hogy mi felnőttek a fájdalmaink okát nem keressük, csak magát a fájdalmat kezeljük. A homeopátiának viszont pont az a lényege, hogy a fájdalom okánál fogva "ráveszi" a szervezetet, hogy saját magát meggyógyítsa. És ha nem az alkati szert vesszük be, ami istenigazából a fájdalom okára való, akkor persze, hogy nem fog hatni. Nem véletlenül kell feltétlenül a neki megfelelő szert megtalálni! (B)

(B)

Egyáltalán ne legyen rossz érzésed!! a babádon akarsz segíteni, neki is sokkal jobb, ha nyugodtan tud aludni!! Az is lehet, hogy a sok felébredés hátterében egy kibújni készülő fogacska van (nálunk az áttörés előtt már hónapokkal rosszul alszik) akkor még ráadásul fájdalmai is vannak, az miért rossz ha valaki ezen segíteni akar?

Mi is próbáltuk a viburcolt, chamomillát, hol használtak, hol nem, de olyan is volt, hogy csak egy kis panadol után tudott elaludni a kisfaim....

nem beszélve arról, hogy a homeopátiás szerek nem nyugtatók, semmi mellékhatásuk, tehát nem értem a férjed aggodalmát...

Arra meg,hogy valaki még büszke is rá, itt a hozzászólók között, hogy ő hónapokig/évekig hagyta szenvedni a babáját és 3-4 óránként keltek, inkább nem mondok semmit... Mindenki eldönti magában, hogy melyik megoldás a humánusabb és jobb a babának....