Anyukák, akik már 2-3 hónapos kortól hozzá akarják táplálni a babát, miért teszik?

Hát igen, Tracy és a Liga nem szeretik egymást. :)

Én az utóbbi véleményét osztom.

Egyébként tényleg helytálló az első hsz azon állítása, hogy az akár 8-10 hónapig is kizárólag szoptatott babák semmiben sem szenvednek hiányt a már hozzátáplált társaikhoz képest. Én is olvastam ilyen szakmai cikket.

Márpedig ha ez így van, akkor (egészségügyi okokból legalábbis) tényleg szükségtelen az idő előtti hozzátápi.

Amerikai ajánlás.. az nagyon nem az, ami itthon van, vagy aminek itthoin kéne lennie. Nekem a Suttógóval az a fő gondom, hogy nem az európai viszonyokra (felfogás, hozzáállás) épül, nagyon jól érezhető belőle, hogy eltérő kulturális hátterű embereknek szól - bár szomorúan tapasztalom, hogy egyre több anyuka veszi át ezt a "modern" és szerintem néhol már önző értékrendet. :(

De ez nem vitatkozás, csak véleményközlés, nem haraggal írom!

Méreganyag, jaj. Persze, hogy van a tejben, mert belőlünk lesz és mi is megeszünk/belélegzünk/magunkra kenünk minden vackot. Ha a méreganyag-tartalom "jó" indok lenne, akkor egyáltalán nem szabadna szoptatni, nemcsak fél év után. ;)

Az idő, igen. Pont ez az. A természet évezredek óta lehetővé teszi, hogy tudjunk szoptatni és akár évekig is, ha szükséges. Szóval melyik a divat, az igény szerinti szopi, ami már régóta bizonyít vagy az ilyen-olyan módon kötött módszer, ami csak néhány évtizede terjedt el ennyire..? ;)

Egyébként köszi, hogy higgadtan válaszolgatsz, örülök neked - végre egy olyan más-párti, aki nem esik rögtön a más véleményen lévő torkának! :)

Jó-jó, tudod, hogy nem erre gondoltam. :)

Hanem arra, hogy egy csomószor azt éreztem, hogy nem a gyerek (igénye) a lényeg, hanem Én. Nekem legyen több időm magamra, tudjak kikapcsolódni, korán visszamehessek dolgozni (mert az USÁ-ban ugye nincs gyes, gyed) stb. Félreértés ne essék, szerintem is fontosak ezek, egyikünk se Teréz anya. :) De az, hogy olyan fokú alkalmazkodásra késztessünk egy újszülöttet, amire még nem igen alkalmas.. hát, szerintem ez is egyfajta önzőség. Idővel persze mindegyik gyerkőc képes lesz erre és nem lesz vele gondja, de nem tartom helyesnek, ha az újdonsült és tapasztalatlan anyukát arra bíztatják, hogy nyomja el a saját gyermeke iránt érzett ösztöneit a saját maga felé irányuló igényekkel.

De persze ezt is anyukája válogatja.

ja, még annyit, hogy nekem szerencsém volt, mert a babám vérmérséklete szinte bármit enged.

egyébként igazad van, ezzel az ego dologgal, csak a másik oldalról meg annak se lesz jó vége, ha mindent hagyunk a gyereknek, és minden úgy van, ahogy ő akarja, mert nekunk éppen az a kényelmes. már csak itt rákereshetsz a kétségbeesett "hogyan szoktassam le a babámat az éjszakai szopiról / hogyan tegyem 14 hónaposan külön szobába / hogyan értessem meg az apukával, hogy még legalább egy fél évet bírjon ki külön" típusu kérdésekkel sztem dunát lehetne rekeszteni. én ezt nem akartam. én kiegyensúlyozott, boldog családot szerettem volna, ahol mindenki jól érzi magát, és ezt meg is kaptam. kezdő szülőként a suttogó segített, persze ez nem azt jelenti, hogy minden sorával egyetértek.

Igazad van, sok az ilyen kérdés. De szerintem ezeket sem/nem az igény szerinti (hosszú távú) szoptatás számlájára kell írni! Sokan azt hiszik egyébként, hogy ez azt jelenti, amit te is írtál, hogy véget nem érő szopik, akaratos gyerek, házasélet befuccsolása.. nem! Ez nem a szopi miatt van így, hanem a következetlenség miatt. Itt is ugyanúgy kell, hogy a szülő kialakítson valamiféle rendet mindannyiuk számára. A különbség az, hogy a rendszer alapjainak felállítását átengedjük a babának (ő tudja, hogy mikor kér szopit). De ez nem következetlen és főleg, nem örökre szól. Ahogy egyre nagyobb lesz, lassan fordul a kocka és már ő fog egyre jobban alkalmazkodni a mi (ill. egész család) igényeihez.

Egyébként én 23 hónapja szoptatok és (újra) családi ágyazunk éjszaka. De az, hogy kinél mi válik be, abszolút ember- és családfüggő szerintem. A lányom szeret így lenni, nekem sok szempontból könnyebb, a férjem pedig nem reklamál. Sőt, jókat mosolyog, amikor reggel néha a fejére mászik a csajos, miközben szopizni igyekszik. :) Szóval az az állítás már igaz a Suttogóból, hogy úgy kell lennie hosszú távon, hogy mindenki elégedett legyen.