Ti mit szólnátok ha anyósotok megpofozná a babátokat?

Én határozott vagyok és a párom is. Ilyen esetben pakolunk és megyünk, de szerencsére egyik szülőnk sem merne ilyesmit tenni! Elég komoly következményei lennének. Aki nem tud beszélni a gyerekkel, az ne kommunikáljon vele! Nem érdekel, hogy mások szerint semmi baja nem lesz egy pofontól, én hiszem, hogy azért vagyok felnőtt, mert megtanultam (ha pedig nem, akkor van annyi intelligenciám, hogy most megtanuljam), hogyan kell bánni egy gyerekkel, és abba nem fér bele az ütögetés.

Felnőni, elköltözni. Gondolom ideges, hogy ott maradtatok a nyakán egy gyerekkel!

Márpedig a férjednek kell!!! kiállni érted és a gyerekedért. Megmondani drága anyukájának, hogy ő NEM pofozhatja fel a gyereket, még akkor sem, ha kiszolgáltatott helyzetetekben ott kell laknotok és azt hiszi, mindent megtehet. Egyébként én keresnék más lakást. Ez igy nem jó. Lhete, hogy anyósod szeret benneteket, de neki is feszültséget okozhat ez az egész, hogy ott laktok egy rakáson, sokszor ő már pihenni szeretne. Lehet, hogy csak az idegtől eljárt a keze. Én beszélnék vele a helyedben. Úgy tenném, hogy elmondanám neki, hogy ez rosszul érintett téged, nem szeretnéd, ha ez többször előfordulna. Bár megérted, hogy esetleg ideges és feszült, hálás is vagy neki, hogy itt lakhattok. De azért gondoljon bele, hogy nem csak ti szorultok rá, hanem egyszer ő is fog rátok és nem ártana arra gondolni, hogy ki mit tesz. Stb... Szeretnéd megkérni, hogy ne tegye többet, mert te nem igy akarod nevelni a kisfiadat és a nevelés joga még igy is csak a tiéd és a fiáé. Én a helyedben a férjemet kérném meg, hogy beszéljen vele, ha nem áll ki értetek, én komolyan elgondolkodnék... Ki is ez az ember, aki Velem? van.

Költözz el! Ne haragudj, igen csúnya dolog, hogy felpofozta a kisgyerekedet, de valószínűleg nem az ő korosztályának, meg habitusának való állandóan a kicsit hallgatni, és elviselni folyamatosan. Nem szabad anyós nyakára szülni, és gyereket nevelni. Menjetek a te szüleid nyakára, vagy albérletbe. Ennyi. Egyébként jól megszívatod, ha többet nem bízod rá!

Ne haragudj, de lehet egyszer még hálás leszel ezért a pofonért. Biztos nem csinálja meg még egyszer. Nyilván, ha ez rendszeres és minden konfliktust így kezel a mama az más, de egy ilyen eset még nem ok a költözésre. Ha minden rá van hagyva annak később az életben rá nézve is káros következményei lehetnek, mert ugye nem tehetünk meg mindent, amit éppen kigondolunk. Kellenek már ilyen kis korban is határok. A mai szülők mindent ráhagynak a gyerekre vagy azért, mert úgy gondolják, hogy akkor lesznek jó szülők ha hagyják a gyerek akaratát érvényesülni vagy le se szarják a gyereket és így kompenzálnak. Arról nem is beszélve, hogy ezek a gyerekek szenvednek a leginkább már az óvodába is,hiszen ott nem ők diktálhatnak. Tudom, hogy eltértem a tárgytól, de szerintem amíg ez nem rendszeres nem ok a költözésre.

Az erőszak erőszakot szül. Majd ő is így oldja meg a problémáit. Ez nem most fog jelentkezni. Egy ilyentől is sérülhet.

szültél nyámnyila anyucipicifiának, dolgozni büdös, de TE sírsz..nézzél magadba!