Szerintetek jogosan van ő felháborodva?

Figyelj csak, egy gyerekkel ilyet nem lehet megcsinálni, hogy nem ad neki valaki enni és inni és benne hagyja az éppen pisis vagy kakis pelusban!

Felelőtlenség, hogy ráhagytad és felelőtlen vagy, ha tovább vele leszel!

Te most már anya vagy és nem csak magadért, hanem a babádért is felelős vagy. Nem csak neked kell boldognak lenned innentől fogva, hanem a babádnak is.

És egyértelmű, hogy ennek a pasinak csak te kellesz, a gyerek meg nem! Mert oké, hogy nem az ő gyereke, de ennyi emberi érzés ha nincs benne, hogy megetesse vagy tisztába tegye a párjának a gyerekét, egy pici babát, hogy törődjön vele, akkor neked nem lesz jó helyed, a babádnak meg pláne ez az ember mellett!

Ez legyen egy tanulság a számodra, hogy nem számíthatsz rá a babáddal kapcsolatban. Amit persze nem is várhatsz el tőle, de ha ő állítólag elfogadott így téged, akkor meg ennek természetesnek kéne lenni. És ha neki ez nem volt az, akkor pedig nem fogadta el a babádat.

És meddig voltál el egyébként?

Az az igazság, hogy az én férjem se szívesen cserél pelenkát. :O pedig két közös gyerekünk van. Általában úgy megyek el, hogy a gyerek tisztába van téve. Már többször rajta kaptam, hogy kakis pelenkával vártak otthon és apa úgy csinált mintha nem vette volna észre. De tudom, hogy észrevette. Na, mindegy. De mondjuk enni meg inni mindig ad nekik, sőt! Még akkor is eteti őket ha nem kéne. Már nem kicsik de ez régebben is így volt. :)

" hülye mókusai "

nem a mókusok a hibásak, ne keverjük már bele szegény állatokat...

Egyébként a kérdező is hibás, nem is kicsit...

Gondolom ha már a párja akkor ismeri is VALAMENNYIRE. Mondjuk beszéltél vele a gyerekedről? Mit mondott? Elfogadja veled együtt vagy mi? Hagytad már vele egyedül valamennyi időre? Tudja hogy kell pelenkázni? vagy egyáltalán csak azt hogy hogy kell normálisan tartani a gyereket. Én hallottam pl olyan anyát akinek a párja fürdette, pelenkázta, etette a gyereket mert az anya annyira félt hogy rosszul csinál valamit hogy meg se fogta a gyereket. Ezt itt írta le GYK-n egy nő, külföldi a párja, és az ő anyja viselkedett így, szóval ez nem itt volt Mo.-n, de megtörtént. Egyébként meg adj időt hogy elfogadja a gyereket, nem mindenkinek sikerült egyik napról a másikra apának lenni, főleg úgy, hogy nem is az övé. Van akinek 9 hónapja van rá, a saját gyereke, és mégsem sikerül évek után sem.

Tehát nem a párját meg a mókusokat kell hibáztatni, igenis hibás a kérdező is.

Egyébként mit mondott indoknak? Gondolom nem csak annyit hogy nem itatta...

A sértődését meg tuti hogy eltúlzod, ha ép eszed van és valóban ilyen lenne akkor nem járnál vele...

Kedves Kérdező!

Én biztos nem hagynék egy 3 hónapos babát egy voltaképpen vadidegen férfira, végülis nem is az apja, és a mellékelt ábra szerint akkora nemtörődöm tahó, hogy figyelmen kívül hagyta az alapvető sükségleteit. Én a helyedben azonnal otthagynám a fenébe!

Amúgy bemásolnám ezt a cikket a Blikkból mindenki okulására, és le lehet vonni belőle a következtetéseket...

[link]

Kiemelném belőle azt, hogy:

"Múlt hét szombaton azonban véget ért a családi idill. Úgy tudjuk, amikor Erzsébet nem volt otthon, a kislány nyöszörögni és sírni kezdett, a nevelőapa pedig irgalmatlan dühbe gurult a zajongás miatt, és a gyerek fejét többször is megütötte. Aztán Erzsébet hazatért, és a másfél éves kislány egyszer csak rosszul lett. Ekkor hívtak hozzá mentőt."

"Kedves" egy nevelőapa, nem??? A konklúziót mindenki levonhatja ebből az esetből...