Ettől még fog szeretni a lányom?

Szerintem hagyjátok a francba. Aki úgy gondolja, hogy elkapatja a babáját, úgysem fog változtatni a véleményén. Nem fogja megérteni, hogy hosszútávon van hatása. (Megjegyezném, ha 6 évesen is ezt csinálja, akkor valószínűleg nem azt és úgy csináltad, amire mi gondolunk. Én még ilyen 6 éves gyereket egyszer sem láttam. Lehet, hogy ő picit tényleg "el lett rontva", de NEM hiszem el, hogy azért, mert felvettétek, ha sírt. Ott szinte biztos, hogy más is volt.)

Illetve még annyi, hogy persze, a vége ugyanúgy tápszer (de nem mindegy a hozzáállás, aki nem képes a saját melleiből táplálni a gyereket, mert nem akarja, az egy önző dög- már bocsi. Egész más, amikor az anyuka akarja, próbálkozik, és sehogy nem megy). Ugyanez, persze, ha azért nem veszi fel, mert épp nem tud ugrani, vagy azért, mert nem akarja, a végeredmény ugyanaz. DE! Bár a babák nem értik meg, érzik a hangulatot, érzik, hogy hogyan közelít feléjük az anyukájuk. Meg hát, ha benéz anya, majd elfordul, vagy csak néz, és nem foglalkozik vele, neki is más érzés, mint az, amikor anya odaér, és egyből felveszi.

És nem. Nem tudom megérteni, hogy mért olyan nehéz ezt átérezni. Nekünk is rossz, ha segítséget kérünk, és elfordulnak tőlünk, hogy ránk néz a párunk, és betudja annak, hogy a hormonok miatt hisztizünk....

84%os ismered te az ide válaszolókat? ugye,hogy nem,na akkor ne ítélkezz,hogy akik nem kapkodják fel biztosan lesz@rják a gyereket,és részben igen a gyermek is fog alkalmazkodnia családhoz ahogy a család is a gyerekhez ez a normális,ugyanis egy idő után együtt ebédelnek pl nem akkor mikor a 2 éves kitalálja,hogy most eszik nem? tehát Ő is alkalmazkodik a családhoz, a másik nagyon jó ha van egy rendszer a gyerekéletében,ez nem szigorú rendszer de pl este fürdés után aludni megy,már nincs játék,tudja felöltözik puszi,ölelés és megy az ágyába,így szokta meg,és ez neki is jó és a szülőnek is,szerinted az a jobb ha minden este nyafogás rohangálás van,mert a kicsi gyerek dönti el mikor akar lefeküdni?

a másik azért 2 hónap alatt főleg ha több hónapról,évről van szó nagyon is jól kiismeri az ember a gyerekét,tudja mikor miért ír,miért nyűgös,tudja,mert egymáshoz szoktak,akkor ne karja már megmagyarázni valaki aki szerint aki nem napi 24 órában tartja agyereket ugrik,minden hangra az idomít,érdekes lehet később te hogy nevelsz,majd nem szólsz rá,nem bünteted meg,mert az idomítás? elég nagy bajba leszel ha így állsz a dolgokhoz

"aki nem képes a saját melleiből táplálni a gyereket, mert nem akarja, az egy önző dög- már bocsi."

Nincs bocsi, neked semmi jogot másokat ismeretlenül le önző dögözni. De ez mellékvágány, csak kikívánkozott.

A lényeg, aki nem ugrik azonnal a gyerek első nyikkanására az idomítja a gyerekét és csakis rossz, nemtörődöm anya lehet belőle a későbbiekben. Most már legalább ezt is tudjuk.

Kár, hogy az interneten mindenki ítélkezik. Amúgy, ha szoptatás: nekem sem volt egyszerű az első 2 hónap, sőt! fájt, állandóan tele volt a mellem, nem tudtam aludni 3 órát, mert már feszült...

Ha a felvevésről beszélünk. Persze, mindenkinek más a tapasztala, és igen, mindenki úgy gondolja, hogy az ő módszere a szent és sérthetetlen. Elmondtam. én nem tapasztaltam, hogy most ne tudnék mozdulni tőle, pedig csak 19 hónapos. Nem akaratos, nem hisztis. Szófogadó. Úgyhogy továbbra sem hiszem, hogy a hordozás, nem sírni hagyás miatt lesznek hisztisek a gyerekek.