Hogyan szoktassam le a babámat, a szó szerint 24 órás rajtam lógásról?

1 órát hagytad sírni? :O

nagyon kilehetsz de tényleg máshogy kéne próbálkoznod.

pl. a cumi nagyon jó lehet ha elfogadja, bár sokan ellene vannak, nekem jó barátom volt :) a leszokással sem volt gond, 2 évesen nem kérte többet...

mindig vidd magaddal, de ne rajtad legyen hanem melletted.

pl. ha a nappalit takarítod akkor tedd le a földre a játszószőnyegre, énekelj neki, hogy hallja, hogy ott vagy.

ha kimész a szobából, vidd magaddal, pl. a konyha ajtóhoz letehetsz egy nagy pokrócot és míg mosogatsz, 2-3 percig cserélgesd a játékait ami lehet petpalack, habverő, műanyag kanál, fedezze csak fel :)

ha semmi dolgod akkor fektesd az ágyra, a pocakjára, ülj az ágy mellé és mondókáz neki, bábozz a plüssökkel, így megint egy kicsit távolabb vagy tőle, de mégis ottt vagy :)

ha átjön a nagyi akkor ne takaríts hanem menj le fél órát sétálni, ülj le a gép elé vagy valahogy kapcsolódj ki, töltődj fel!

kitartás, pár hét és elkezd forogni, akkor az lesz az izgalmas ;)

Na itt most fognak neked jönni minden olyannal, hogy: ez ilyenkor normális, ki kell bírni...bla-bla-bla!

Én sosem hagytam neki, hogy rajtam "lógjon"!!!Egészen pici korától arra volt szoktatva, hogy legyen el addig, amíg anya megfőz, vagy el megy wc-re..stb.Szerintem ezek alapvető szükségletek, és egyáltalán nem normális ha közben az ember gyereke a nyakán lóg!

Nem feltétlenül azt mondom, hogy rakd az ágyba és hagyd ott, mert azzal biztos hogy sérül a kis lelki világa.Hanem szép lassan kezd el azt, hogy lerakod magad mellé az ágyra, érezze, hogy ott vagy vele, innentől ha mész wc-re SOHA többet ne vidd magaddal.Szokja csak meg, hogy pár percig anyának dolga van.Több hétig is bele tarthat mire megszokja valamennyire..sok lesz a sírás azt garantálhatom.Mikor ki mész főzni, rakd a hordozóba, és legyen ott veled!Ezt is az elején át fogja ordítani, de mondjuk pörkölt főzése közben 3 percenként meg lehet simizni és beszélni hozzá, én sokat énekeltem és táncoltam ilyenkor.Nekem ezek a praktikák nagyon beváltak!!!Most már 15 hós a lányom, és nagyon jól el van.Mindent megtudok csinálni mellette, és csak akkor nyügi ha fáradt vagy éhes!Kitartást neked, és ne feledd, hogy fő a következetesség!Innentől ha valamin változtatni akarsz, akkor ne lépj vissza!!!

Teríts le a földre egy plèdet, vegyél egy baba tornáztatót, tedd fölé, mutasd meg neki hogy kell vele játszani, majd mikor bele merül, hagyd ott. ( rúd, amit a baba fölé teszel, és csörgők lógnak róla amit elér, ütögetheti, rugdoshatja)

Cumi? Pihenőszékben vagy a hordozóban tedd az asztalra, konyhapultra magad mellé, akadssz rá játékokat!

Sok az unatkozó hüly.e!!!Már rég nem foglalkozok az itteni pontozással!!!Tök felesleges..

Na de igen!!!Muszáj kitartónak lenni.Ez a legfontosabb, hogy ne add fel!!!

Kb ilyen korú volt a lányom, amikor eldöntöttem, hogy nincs mese átszoktatom a kiságyba, mert addig köztünk aludt főleg az éjjeli szopik miatt könnyebb volt így!

NAGYON NEHÉZ HÓNAP VOLT AZ!!!Szinte semmit sem aludtam.

Mint írtam már, muszáj következetesnek lenni, így én onnantól mindig mindent ugyan úgy és ugyanakkor csináltam!

este 7kor fürdettem, fél 8-8 között kapta a tápszert, ezek után pici játék, és tökmindegy mi van alapon irány az ágy, ami persze a mi ágyunk mellett volt, úgy hogy ott voltam mellette.Lekapcsoltuk a villanyt, simiztem a fejét.Az elején ordibálás volt rendesen.Egy idő után bealudt (az elején ez volt másfél óra is) Aztán befeküdtem a mi ágyunkba, és azt hittem de jó vagyok!!!DE NEM.Az elején kb 2 hétig szinte óránként kelt.Volt olyan hogy riadtam hozzá, és magamhoz öleltem és így aludtunk reggelig, mert a kisasszony már annyira kifárasztott!Kitartó volt az biztos, de én még inkább! :) Így nyertem.Egy idő után már beraktam a kiságyba a szájába vette az ujját és már aludt is.Mivel megtanulta, hogy ez jön.Ez a mai napig így van.Csak fogzásnál szenvedünk, egyébként havonta 1 kezemen megtudom számolni hányszor kel éjjel!!!

Ha elaludt, és már teljesen elernyedt állapotban van, akkor le tudod tenni aludni, fontos, hogy jól eltaláld ezt az időpontot, mert különben felriad. Vagy ha cicin alszik el, akkor már eleve az ágyban lehet elalváskor, és csak kikelsz mellőle.

Biztos van olyan időszak, amikor hajlamos szemlélődni, nem igényli, hogy szórakoztasd, ilyenkor magára hagyhatod, nekünk főleg reggel volt ilyen.

Az is segíthet, ha kukucs játékot játszol vele, és akkor megtanulja szép lassan, hogy anya akkor is van, amikor nem látja. Amikor kimégy a szobából, előtte bekukucsolsz, és utána mégy ki, mintha elbújnál. Beszélni még tudsz neki, amikor nem lát, mert pl wc-n vagy. Bár nem tudom,hogy ez a módszer ilyen kicsi babánál is működik-e már.

Én hagytam, hogy az én gyerekem testközelben legyen, amennyit csak akar, hosszú távon így könnyebben leválik, nyitottabb lesz a külvilág felé.

Ne hagyd sírni!! Tudom, hogy nehéz, nálunk is hasonlóan volt. A baba egész nap ordított, ha nem kézben volt, plusz fájt a hasa, aztán még a foga is jött, volt beteg is. Én sosem hagytam sírni. Vettem inkább egy hordozókendőt és magamra kötöttem. A kezem szabad volt, ő meg egész nap rajtam lógott. És ennek ellenére nem lett elkapatva! Ahogy nőtt, egyre gyakrabban tettem le a földre játszani. Eleinte csak pár percet bírt ki, aztán egyre többet. 8-9 hónaposan kicsit "visszaesett" a szeparációs szorongás miatt, de utána ugyanúgy elvolt, mint előtte. 1 évesen már aludt egy éjszakát a nagyszülőknél, és teljesen elvolt, semmi gond nem volt. Aztán 1,5 éves korában megint anyásabb lett (gondolom ez volt a szep.szorongás 2. "felvonása"), de ahogy elmúlt megint eljátszott egyedül akár egy órát is. Most 2,5 éves, bárkivel elvan, bárki vigyázhat rá, eljátszik egyedül, érdeklődik minden iránt, ha gyerekekkel találkozik, rögtön játszik velük.

Ha sírni hagyod, azzal csak azt éred el, hogy azt fogja érezni, hogy nem érdekeld őt és hogy ő nem fontos. Hogy baja van, és te nem reagálsz rá. Ez nagyobb korában visszaüthet rendesen...