Ha biztosan tudnád a terhesség felénél, hogy Down-os a Pici, megtartanád?

Nem!

Ismerősnek nem derült ki, csak a szülés után. Látom miket vívnak minden nap attól függetlenül,hogy imádják.

Ráadásul a tudat,hogy soha nem is lesz "normális" élete.... Hát én nem bírnám!

Én már attól is rosszul vagyok,ha köhög, mert sajnálom!

Én megtartanám.

Pontosan emiatt nem is csináltattam semmilyen genetikai tesztet, mert elgondolkoztam, hogy minek? Annyira imádtam a Babámat, annyira "valóságosnak" éreztem, ahogy mocorgott, egyszerűen nem tudtam volna megválni Tőle.

34 évesen szültem az első Babát, remélem, mielőbb jön a következő is.

És a családunkban van Down-os, elég közeli rokon. Imádjuk.

Nem. Nekünk is van már másik gyermekünk, vele sem tennénk meg.

Egyébként most várom a második babát és mi minden lehetséges vizsgálaton részt veszünk, hogy kiderüljön, ha baj van a magzatunkkal.

Nekünk is van ismerősünk, ahol van a családban Down-os és látjuk mit küzdenek és milyen az egészséges testvérének, attól függetlenül, hogy ők is mindent megtesznek és nagyon szeretik...

Nem. Ismerősünknél is van tartósan beteg (fogyatékos), még hozzá kettő, akik már -csoda hogy élnek még mert ennyit nem is jósoltak- 36 év körüliek. Kicsi a korkülönbség köztük. Az anyjuk a mai napig wc-re cipeli őket, pelenkázza, fürdeti... borzasztó szegénynek/szegényeknek. :(

MI is megcsináltuk terhesség alatt a teszteket, szerencsére mind a két gyermekem egészséges.