Nem szeretem a babám?

huu, sajnállak.Nehéz lehet tényleg, és tudom, hogy tudod, hogy ő nem tehet semmiről, csak egy ártatlan emberke.

Amúgy már én is éreztem hasonlót, amit írtál, és úgy szégyenlem magam miatta.Sajna lobbanékony vagyok/voltam, hirtelen fel tud menni bennem a pumpa...de már változó félben vagyok:)

Mikor így kiakadsz, esetleg menj be 1 percre a fürdőbe, próbálj megnyugodni.Sajnálom a problémákat is a férjeddel...

Szerintem a körülmények szülték ezt a megnyilvánulást. Sok rajtad a stressz, nagy a nyomás, és ezt rajtuk vezeted le. (még ha nem is akarod)

TUDOM, hogy nagyon szereted a picit, hiszen édes kis csöppség, de a feszültségedet csak nőveli az éjjeli sírás, a nagyobbik gyerek betegsége és hasonló hisztijei. Szerintem nyugodtan elmehetsz egy pszichológushoz, nekem az osztályfőnököm az volt és nagyon szerettem vele beszélgetni, hidd el, te is megnyugodnál. + ő mutathat néhány technikát (pl légzési gyakorlatot) amivel megnyugtathatod magadat.

Szerintem beszélj a férjeddel is, és ha a picit jut eszedbe hibáztatni, hallgasd meg a Mama kérlek meséld el nekem c. dalt ----> "nem kértem tőled az életet"

:)

Szerintem ezt egy szakemberrel kellene megbeszélned, lehet, hogy a hormonjaiddal van valami gond...nem tudom. Értem, hogy nem tehetsz róla, de a gyerekeidet nagyon sajnálom. Szegény kis ártatlan lelkek! Én mit nem adnék, ha sikerülne a kistesó! Az élet olyan igazságtalan...

Fordulj orvoshoz, kérd a családod segítségét, hogy mielőbb kikeveredj ebből és átvészeld ezt az időszakot. És a gyerekeket ne okold semmiért, mert ők legalább annyira nem tehetnek erről, mint te. De ellene csak te tudsz tenni. Háziorvos, védőnő, pszichiáter... Minden jót!

Szia!

Nagyon jó, h megtartottad a babát, és az is normális, h néha kiakadsz.

Az én gyerekeim között kicsit több, mint 2 év van.

Amikor fáradt vagyok, akkor én is kiabálok velük, és volt, amikor eszembe jutott, h sokkal lazább lennék, ha még nem születtek volna meg. De akkor ha később születnek, akkor azokkal lett volna más probléma. Szóval minden gyerek problémás és fárasztó, bármikor születnek :).

Ezektől a gondolataidtól ne ijedj meg, mindenki mérges lenne, ha ezredjére felébresztené a lázas nagyot, vagy más dühítő dolgot csinál. Nincs olyan anya, aki ne akadna ki a gyerekére.

Az őt bántó és okoló gondolatokat engedd el magadban, ne ijedj meg tőlük és ne gondolj rájuk folyton önostorozó módon. Szép lassan eltűnnek majd, és tudsz majd örülni felszabadultan a két gyönyörű és egészséges, sok örömöt hozó gyerekednek!!!!!!