Mindenkinek ennyire kegyetlen a negyedik trimeszter, vagy csak én vagyok ennyire rottyon?

Tuleltem.csak tuleltem.nem elveztem egyaltalan.

Kitartas

Túlélésre játszom. 7 hetes a kisfiam.

8 évet vártunk rá, így főleg pofánvert a valóság, pláne, hogy mindenhonnan azt kapom: "Hát erre vágytál, nem?" Szóval ezért nem is beszélhetek róla senkinek, milyen nehéz. 😔

Én is hasonlóakra készültem, de eddig mindig olyan jól ébredt a babám, hogy engem is tök jó fázisban kapott el.

Pedig az első hetekben másfél, két óránként ébredt. Aztán 3-4 óránként. Párszor volt, hogy éjszaka hiába sírt, előbb hudeg vizes arcmosásra volt szükségem, mert féltem, hogy elejtem, annyira nyomott voltam.

Most 2 hónapos, most is 3-4 óránként kel, nagy ritkán van 6-7 egyben lehúzott óra.

De én elvezem ezt az időszakot. A terhességem utolsó 7 hónapjához képest, kész sétagalopp. Nekem az az időszak volt pokol, és konkrétan a túlélésre hajtottam.

Én jobban élveztem, mint a terhesseget, vagy a mostani időszakot.

Részletekben hamar megcsináltam a "dolgom", aztán kb egész nap bekuckóztunk a nappaliba. Szoptattam, rajtam aludt én meg sorozatoztam, netflixeztem. Leszarhattam a külvilágot. Délután sétáltunk, este meg apával harmasban bandáztunk.

Ehhez képest most 1.5 éves. Semmit nem lehet csinálni mellette/tőle. Egy 2 lábon járó hisztéria. Én most vagyok a padlón