Titeket nem zavar ez a babakocsis közlekedésben?
Fél éves a kislányom és csak mostanában kezdett feltűnni, hogy ez a világ nem túl gyerek/babakocsi barát.
A parkolók szűkek, vadászni kell az olyan helyeket, ahol tuti nem tud senki rámállni és betudom tenni a hordozót az autóba. Nem egyszer kellett a másik oldalról átrángatni az isofix talpra, volt hogy még be is szólt a parasztja, aki úgy rám állt, hogy szinte súrolta a tükröm... Olyan helyre be sem állok már, ha lehet, ahol mindkét oldalra tudnak mellém parkolni. Ha a férjemmel vagyok, megoldjuk, de ha egyedül, akkor mi a bánatot lehet csinálni? Hagyjam az úton a gyerekem, amíg félig kitolatok, hogy be tudjam tenni?
Persze arra is figyelni kell, hogy ne tolatva parkoljak be mert akkor a babakocsit nem tudom kivenni. :D
Na és akkor már ha ezen a küzdelmen túl vagyunk, akkor bemegyünk egy boltba és konkrétan leizzadok mire kicentizem mindenhol, hogy elférjünk anélkül, hogy levernénk valamit, ha nem férünk, akkor vissza, kerülünk, a sor végén hagyom a gyereket 1,5 percre, stb. Volt ahol már az ajtóban úgy döntöttem, hogy na ide nem... Pl. itt a legközelebbi kis élelmiszerboltba sem tudunk bemenni sem babakocsival, sem úgy, hogy a hordozó a karomon van.
Komolyan őszintén sajnálom a kerekes székeseket.
Ti hogy vagytok ezzel?
válasza:Ezért hordoztam…
Babakocsit csak dísznektartottam kb, vagy udvaron alvásra használtuk.
Viszont most ikreink lesznek…..
Szerintem elkerülhetetlen lesz..
válasza: válasza:Én a hordozást részesítem előnyben, a babakocsis közlekedést mindenhogy utálom. Nagy, kényelmetlen, lefoglalja a kezem, nem szeretem. Pedig van normál és összecsukható kisebb is, de egyiket sem.
Igaz, hogy hordozásnál cipelnem kell a gyereket, de sokkal könnyebb, mint kézben, és ezt az egyetlen hátrányát látom, előnyét pedig sokat.
válasza: válasza:14
Mindenki önmagából indul ki ( telefon)
11.
Nekem mondjuk pont bevásárláskor szuper volt, hogy volt kezem.babakocsiba nem pakoltam semmi, ha azt vittem sem.
Akkor hátizsákba pakoltam inkàbb.
Egyébként nekem inkább az volt a bajom, hogy itt kevés a járda, az sem jó minőség.
Plusz hegyoldalon van a település.. elég komoly edzés a legkönnyebb kocsi tolása is..
Később pedig már volt egy nagyobb kicsi gyerekem, az ő kezést figtam a szabad kezemmel..
Most nem lesz már annyi kezem… de csak lesz valahogy..
válasza: válasza:"Nekem mondjuk pont bevásárláskor szuper volt, hogy volt kezem.babakocsiba nem pakoltam semmi, ha azt vittem sem.
Akkor hátizsákba pakoltam inkàbb."
És hordozáskor hova pakolsz? Hátizsákba?
Enyhén málhás szamar effektus.
Használtam karikást, mei tait, csatost, de egyikkel se mentem volna bevásárolni, csakis babakocsival.
válasza:Ugyan ezt így sosem kellett megtapasztalnom, mert kisvárosban lakunk, annak is a belvárosi részében, emiatt 15 perc sétával minden elérhető, de ettől függetlenül megértem a problémádat. A legközelebbi bolt, ahova be tudok menni babakocsival, az egy spar, ahova az elmúlt másfél évben egyszer nem tudtam úgy menni (hetente többször járunk, legalább 3-4x), hogy éppen ne kipakolás legyen kb minden sorban, szóval nehéz ott kerülgetni mindent és mindenkit. Ha délelőtt megyek, akkor az öregasszonynak vagyunk útban a banyatankkal, ha délután ,akkor a dolgozó néz rám ferde szemmel, hogy az istenért kell akkor mennem a tömegbe rallyzni, amikor munka után megrohamozzák a boltokat. Jól nem lehet csinálni, az biztos.
Nyilván iszonyatosak az utak, a járdák. Persze vannak helyek, ahol nincs zebra, de a túloldalon vállalható valamennyire is a járda, ekkor persze azért dudálnak az úton, mert minek tartom fel az éppen arra autókázó transzplantációs sebészt (vagy nem tudom kinek lehet annyira fontos munkája, hogy azt a 3 mp-et nem tudja megvárni, amíg átjutunk). Szóval tényleg nem egyszerű. Az például kifejezetten rosszul esik, hogy az üzletek, boltok döntő többségébe egyáltalán nem tudok bejutni, mert sok lépcsős, szűk a bejárat, és hiába telne ki az időmből olyan dolgokat venni, ami szükséges, de egy átlag sparban nem kapható, egyszerűen nem tudok. Lassan 2 éves lesz, most már megy 2 lábon, de ha úgy indulunk el, annak mindig az a vége, hogy ő emerre menne, nem amarra, megállunk minden kavicsra rácsodálkozni, célirányosan nem lehet haladni, mert nem érünk egyszerűen oda, tehát többnyire azért csak marad még a babakocsi, ha azért lényeges, hogy hány óra megy el. Ahh rémes, de ez van. Azért már hozzászoktam, de mikor ezek így szépen lassan "felfedeződtek", akkor nagyon szívtam a fogam, hogy mennyire körülményes dolog ez.
válasza:Én 2 gyerekkel járok, így mind a 2 oldalt nyitom+a csomiban a babakocsi a kicsinek.
Soha nem tapasztaltam olyant, hogy ne tudtam volna rendesen kinyitni az ajtót. (Mondjuk nekem van mind a 2 oldalon matrica: gyerekkel vagyok, ha nem akarod, hogy összebasszak a kocsidat, állj tavolabb. (Vagy valami ilyesmi 🤣)
A bolt. Hát nalunk itt a helyi kisbolt ilyen. Kb 2x annyi cucc van benn, mint ami normális lenne. Igy oda vagy férjemet küldöm, vagy megvarom mig hazaér és akkor megyek át.
Pepcoba tapasztaltam hasonlót, de ott is csak 4böl 1nél.
Szoval én ennyire nem vagyok kiakadva.
válasza:17
Nyilván nem mentem nagybevásarlasra
Nekem nagyon fura gyalog menni ( mert hegyi településen lakunk)
Autóval havi 2 alkalommal megyünk
Friss zöldséget/ gyümölcsöt veszünk helyben.
Vagy ha hirtelen elfigy valami.. esetleg pékáru.
A kèrdezőt megértem.
Nekem nagyobbak màr…
De a kocsiban az ülésbekötès sokszor kihívás így is…
Ha tehetem a csaladi parkolót célzom meg vagy inkább sétálok.
Ha vinni kell gyerekeket vásárolni, akkor beültettem a bevásárlókocsiba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!