Vége az életemnek?
10 hetes a kisbabám. Egész nap nyüglődik, vinnyog, este ordít. Kezdek megbolondulni.
Tervezett baba volt, de nagyon megbántam, hogy szültem. Szeretem de úgy érzem vége az életemnek. Nem merek vele elmenni sehová, mert ordít mindig.
Türelmem sincs hozzá ami nagyon bánt, mert nagyon nagyon vártam őt.
Minden este úgy fekszem le h abban bízom reggelre eltűnik az életemből és vissza kapom a régi életemet.
Segítségem nincs csak a párom aki egésznap dolgozik.
Elfáradtál és új még a helyzet. Teljesen átérzem. De nyugtasson a tudat, hogy idővel jobb lesz.
Nincs esetleg valami eü baja, ami miatt állandóan sír?
Nem akarlak elkeseríteni, de ez a fogzással, szepa szorongassal, mozgasfejlődessel csak rosszabb lesz...
Ez a gyereknevelés.
Egy baba nem csak beteszem a sarokba azt szép 🤷♀️
Mondom én a 6 hetesem (és a 2és fél éves dackorszakosom) mellett.
Nuku segítséggel
Mindenki ezt mondja, hogy idővel jobb lesz. De most úgy érzem, hogy sosem lesz jobb, tönkre fogok menni mire felnevelem.
Eü baja elvileg nincs, most voltunk orvosnál, mindent rendben talált nála. Az ordításra azt mondta majd kinövi.
Sétálni se lehet lemenni vele, mert végig üvölti az utcát, már ég a pofám amikor lemegyünk.
Amígy nem szülsz nem tudod milyen lesz....
Nekem is beígérte mindenki vagy 5 barátnőm, tesójaim, sógornőm mindenki hogy jujj majd jönnek állandóan stb, vártam hogy majd babamama klubba jarok ilyenek, mi lett a vége? A kutya se jött hozzám SOHA, bejött a covid se babamama klub semmi se vol, kb megőrültem itthon. 2 éve mikor elmúlt vittem bölcsibe én meg dolgozni, azóta jobb.
Nagyon nehéz időszak ez, amire senki nem tud felkészíteni, főleg, hogy sajnos tabunak számít a szülés utáni negatív érzésekről beszélni.
Idővel tényleg jobb lesz, addig próbáld magad a baba helyébe képzelni, neki minden új és ijesztő még, csak rád van szüksége, te vagy neki a minden, a biztos pont ebben az óriási káoszban. Próbáld megtalálni a módját, hogy könnyíthetnéd meg ezt az első pár hónapot magatoknak, pl hordozás, fehér zaj, nyugis zene, ringatás, összebújás, stb. Amikor otthon van a férjed, vond be őt is.
Más segítséged nincs? Barátnők, testvér, szülők, aki néha legalább átvenné helyetted a kicsit?
És valóban jó lenne a gyerekorvosnak is megemlíteni, hátha fáj a hasa, vagy más szervi oka van a sírásnak.
De nagyon jól csinálod, és ne legyen bűntidatod, másban is megfogalmazódnak ilyen érzések, idővel tenyleg jobb lesz! Kitartás addig is!!! Nincs vége az életednek!
8-as válaszoló:
Nagyon elkezdtem sírni ahogy olvastam amit írtál. Szívből köszönöm neked!
Igen, nekem se mondta egyik barátnőm se, hogy ez ennyire nehéz... Ha tudom sosem szülök.
Az 5-ös választ, mintha én írtam volna. Engem is nagyon megviselt. Én is utaltam a babát, az új életemet, a férjemet,hogy ebbe belekényszerített. Nekem az is megfordult a fejemben,hogy fogom magam és elhagyom őket.
Ha mentem valahova, a babakocsiban végig üvöltött.Nem viccelek, a sarokig nem tudtam elmenni vele. Este is üvöltött, mert hasfájós volt.
Ez amúgy szerintem még nem depresszió. Van egy olyan megnevezés,hogy "babyblues".
Én is ebbe estem bele.... Szépen lassan, ahogy telt az idő egyre jobb lett. Pár hónapig tartott. Nekem nagyon sokat segített,hogy anyósom, anyukám közel lakik,így mindig volt társaságom. Akkor lett jóval könnyebb,mikor már ült a fiam. Beletettem a babakocsiba, és naponta 2-3 órákat sétáltam vele.
Már 3 éves és imádom. Nagyon közeli, jó anya-fia kapcsolat van közöttünk, de az elejét sosem felejtem el. Nem is lesz második gyerekünk, mert nem bírnám újból elölről kezdeni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!