Van aki megbánta az anyaságot?

Te is ellettél nem? Az állat is jobbn ragaszkodik a kölykéhez, mint te, kedves kérdező. Nem szégyelled magad?

Elhagyhatod a családod kérdező, de remélem tudod, hogy úgy sem leszel soha boldog. A bűntudat mindig veled lesz. Amilyen unintelligens bunkó vagy a családod biztos jobban jár. Megérdemled a sorsod.

Neked lelked sincs ember:') sírok rajtad.

Akkor miért nem hagyod el őket? Még mielőtt kárt teszel szegény gyerekben.

Engem az nyugtat még meg, hogy hiába nehéz egy kisgyerekkel de legalább egészséges! Gondolj azokra akiknek beteg gyereket kell nevelniük azok, hogy kilehetnek! És egyik válaszoló nagyon jól leirta, hogy csak lazán! Ha mesét akar nézni hagy nézze, ha nem akar ebédelni akkor nem eszik, majd szól ő ha éhes stb. Persze azért legyenek határok, de néha nem lehet másképp. Próbáld már most önállóságra nevelni, annál könnyebb dolgod lesz később. Több gyereket semmiképp se vállalj, ezt az egyet neveld fel és ha öreg leszel meghálálja.

Kérdezővel elég nagy problémák vannak, konkrétan nem szereti a gyerekét. Nem az, hogy nehéz a kötöttség stb., hanem nem szereti. Nem csodálom, hogy a férjével us megromlott a kapcsolata. Kérdező, erre csak azt tudom mondani, hogy tényleg jobb lenne, ha otthagynád őket. A gyereked látogasd, de ennek nincs értelme, hogy mérgezd szegény életét. Fizesd a gyerektartást, millió egy pasi csinálja ezt. Aztán eljön az idő, amikor nem lesz lelkiismeretfordulásod. A gyerekednek pedig egy tündéri mostohaanyukát kívánok, hogy a legkevesebbet sérüljön, mert te 35 éves fejjel nem ismerted magad.

Kedves Kérdező! Elolvastam az összes kommentet, és kérlek, menj, és ne nézz hátra. Neked is sokkal jobb lesz, a férjednek és a gyermeknek is. Hoztál egy rossz döntést, most már ez van, visszacsinálni nem lehet, de ha kilépsz a képből a gyermekednek és a férjednek is van esélye egy szerető anyára és társra. Szégyen nem szégyen, mondjon bárki bármit, lépj ki ebből az életből. Egy életünk van, ha biztos vagy benne, hogy senki és semmi nem segít és mindent megtettél azért, hogy változzon a helyzet és mégsem lett jobb, akkor itt nincs mit tenni. Inkább anya nélkül egy ideig nehezebben, mint sok-sok éven át a pokolban, mindkettőtöknek. Én nem ítéllek el, van ilyen élethelyzet, sajnos te nem vagy alkalmas az anyaszerepre, a fiam születése után pár hétig én is csak a régi életem sirattam, pedig ő nagyon várt baba volt, de már tudom, hogy velem csak a hormonok szórakoztak, soha többet nem éreztem így. Ma már 7 éves és tényleg az életem adnám érte, ha kell. Csak ismételni tudom magam, menj és ne nézz vissza, de ha ezt megteszed, tényleg ne keresd soha többé a gyereked, hagyd, hogy egy olyan életet éljen, amelyet te nem tudtál megadni neki. Minden jót kívánok Neked...