Hány hónapos volt a kisbabád, amikor először hagytad másnál - nagymama, rokon, stb -aludni?

A kérdező feltett egy kérdést, mi meg válaszoltunk. Ezért kérdezett, vélhetően. Mert kiváncsi mások véleményére. Senki nem irta, hogy "szar anya vagy, ha otthagyod".

Vagy csak én nem olvastam...

Szóval válaszolj te is szépen és szevasz. Ahogy mindenki más tette.

Szép napot.

Szia!

Egy hozzászóló már írta,hogy tegyél egy próbát.Egy éjszakára bízd a nagyira és meglátod magadon,hogy hogy bírod,és az is kiderül majd,hogy a babád,hogy viseli.

Ha te jól bírod és sikerül kikapcsolódnod és a baba is jól viseli akkor nyugodtan menjetek.

Én hét hónapos volt mikor elutaztam egy osztálytalálkozóra de az apja és nagymamája itt volt vele.Semmi gond nem volt a kisfiammal.

Én viszont a buli után az egész éjszakát végigsírtam,olyan hiányérzetem volt amilyet még soha nem éreztem.Azóta sem töltöttem el nélküle egy éjszakát sem,és nem is tervezem,hogy bárkire rábíznám.Most 14 hónapos a fiam.

Viszont van az ismeretségi körömbe olyan akiknek két gyereke van egy 2.5 éves és egy 1éves és folyton átpasszolják a rokonoknak mikor ki vigyáz a gyerekekre.

Amikor a 2.5 éves kisfiú megszületett akkor 14 naposan bízták rám meg páromra mert nekik menni kellett lagziba,és az fontosabb volt mint a pár napos gyerekük.

Biztos nem adnék az ilyen emberek kezébe egy gyereket sem, nemhogy kettőt.Sajnálom azt a két gyereket de hát ugysem lehet változtatni.

Mi is fogunk menni most nyaralni de nem mennék a fiam nélkül.

Én a 7 hónapos lányomat biztosan nem fogom lepasszolni, amíg szopik, mert cumisüveget nem fogad el, csak cicit. És nem tudom elképzelni, hogy mit érezne, ha egy hétig nem látná azt az egyetlen személyt, aki számít neki. Bocs, de szerintem egy ekkora babának igenis szüksége van az anyjára, persze az nagyon jó, ha elvan a nagyinál, de akkor is. Amúgy nem hurcolászom magammal-magamon egész nap a gyereket, csak szimplán ott vagyok neki, ha kellek.

Eddig a véleményem, aztán most a tanácsom: beszéld meg a férjeddel, miért is látja úgy, hogy fáradt vagy, és miért gondolja, hogy csak a gyerek nélkül tudnádok önfeledten kipihenni magatokat. És hogy tudnál-e egyáltalán lazítani nélküle. Ha mindent jól átgondoltatok, és a páros utazás mellett döntötök, és "beszoktattátok" a nagyihoz is a picit, akkor hajrá. Ha minden idegszálad ellenzi ezt, akkor légy őszinte a férjeddel, és vagy ne utazzatok, vagy utazzatok hárman.

Anyám!Fél év olyan nehéz volt,hogy egy hétre le kell passzolnod a gyereket?Ezt nevezem!Nekem két éves a kislányom,és úgy emlékszem,mikor elterveztük,hogy vállalunk babát,akkor mérlegeltük,hogy bizony-bizony elég sokmindenről le kell mondanunk,sok nehéz pillanat lesz,és ebbe bele tartozik az is,hogy éjszakázunk,a pici jön velünk mindenhova,mivel már EGY CSALÁD leszünk,és bizony-bizony elfárad az ember fia,de ki nem tojja le?Erről a gyerek tehet?Ő csak egy kis magatehetlen apró életecske,akinek az anyjára,és az apjára van szüksége.Elég önző dolog már meg ne haragudj a részedről,meg párod részéről ez a hozzáállás.És ha fél év után ezt mondod,mikor az a csöpp még csak fekszik,hogy te úgy elfáradtál,mert nehéz volt,akkor mi lesz,ha elkezd futni,egész nap meg sem áll,jön a dackorszak,hisztirohamokkal társítva,jönnek a hátsó fogak,álmatlan éjszakák,akkor mi lesz,annyira fáradtak lesztek,hogy odaköltöztetitek a nagyihoz,hogy bajlódjon vele ő egy kicsit,mert ti pihenni akartok?Egy családként kéne gondolkodnotok,nem pedig ugy,hogy vagytok ti a párotokkal,meg van a kisbaba,aki egy kolonc,meg egy vendég,akit huzamosabb ideig el kell látni,ki kell szolgálni.Tudom erősek a szavaim,de véleményt kértél.Nekem ez a véleményem.És abba nem gondoltál bele,hogy amig te a baba nékül jókat nevetsz,ő addig otthon sír,és fogalma sincs róla,hogy hova tűnt az anyukája?Mert ahhoz már érett,hogy észrevegye,hogy nem vagy ott,nem te gondozod,de ahhoz még nem hogy felfogja,hogy majd visszamész,nem tűntél el örökre.Még nem is tudja szegény kisbaba,hogy különálló személyiség vagytok.

Minden jót!Egy két éves örökmozgó,izgága,kislány anyukája,aki soha nem hagyta másra a gyermekét,pedig lett volna lehetősége,de inkább megoldotta hogy együtt lehessenek.Pedig az én kislányom ég mindig nem alussza át az éjszakát,legalább 4szer kel,mert a legutolsó fogak gyötrik már KÉT hónapja,meg szopizik is,és egész nap rohangál,én meg utána,hulla vagyok bevallom,sokszor állva el tudnék aludni,de nem passzolom le ez miatt senkinek a kincsemet.mert én vagyok az anyja,azt vállaltam a gyerekkel együtt.Ez van.Várom a lepontozást!

Az 1 hét szerintem is rengeteg egy fél éves babának!! Lehet le fogtok pontozni, nekem 7 hónapos a fiam, de 2-3szor már töltött éjszakát a nagyijánál! Viszont ő 2 hónapos korától sajnos tápszeres, így nem volt gond az etetése. Először 3 hónapos korában 1 éjszakát, mivel költöztünk, és inkább pakoltunk rámoltunk 1 éjjel is, hogy szombat vasárnap meglegyünk és este már újra velünk lehessen. Aztán 4 hónapos korában 1 éjszakát, és 3 hete még egy éjszakát. Az egy dolog, hogy a nagymami 5 km-re van tőlünk, és bármikor azonnal ugranánk érte, ha gond lenne, tehát nem messzi km-ekre megyünk el nyaralni, és nem is Őt akarjuk kipihenni, hanem a házon intézünk akkor valami olyan dolgot, ami porral, hangzavarral jár, és itthon amúgy se tudna pihenni.

Viszont én tiszta dili voltam ezen a 3 éjszakán, úgy aggódtam, állandóan a telefonomat nézegettem, szivem szerint 5 percenként telefonáltam volna nekik, hogy hogy vannak. Amit viszont észrevettem, hogy 2 és 4 hónapos korában ugyanúgy aludt a mamánál mint itthon, de amikor 3 hete átvittük, bizony hogy észrevette hogy nem itthon a megszokott helyén alszik, és nem is aludt jól!!! 9 helyett éjfélkor tudták elaltatni, és szinte óránként ébredezett szegény. Amikor vasárnap hazahoztuk, szinte az egész délutánt átaludta, és az éjszakát is egyfolytában. Úgyhogy 6 hónaposan igenis észre fogja venni hogy nem a megszokott környezetében van!!!