A húgomnak szerintem evészavara van, ez az?

Ez a bulímia egyik fajtája, nekem orvos mondta! Annyival "jobb", mint a hánytatás, h nem rohadnak ki a fogai, és nem megy tönkre a nyelőcsöve a sok gyomorsavtól.

Itt komolyan azt hiszi egy két ember, hogy ennyire egyszerű kezelni, egy ilyen IGENIS! súlyos problémával küzdő gyereket? Hogy ha jól megvered, meg befenyíted, akkor másnaptól mintha mi sem történt volna, megint normálisan enne? Annyira felületesek és szánalmasok vagytok ti, hogy azt el sem tudom mondani. 47 éves vagyok, van egy 24 éves lányom, átéltem mindent vele ezzel a betegséggel kapcsolatban és mondhatom nektek, hogy egyáltalán nem volt leányálom. Igen, volt hogy lekevertem neki egy akkora pofont, hogy majdnem a fal adta a másikat, mert már annyira el voltam keseredve és mit értem el vele? Hogy még jobban leromboltam az önbizalmát. Komolyan azt hiszitek, hogy az én gyerekem azért lett testképzavaros, mert nem figyeltem oda rá? Mert nem vettem észre a problémáját? Az első perctől kezdve tudtam, hogy mi történik, és az első perctől kezdve harcoltam ellene, míg 6 év ( IGEN, 6 ) ki tudtuk kezeltetni őt ebből az egészből. Hogy még a mai napig gyomorideggel megyek hozzá, nehogy valami olyan jelet lássak/ vegyek észre rajta, amit anno. Ezer millió dologtól alakulhat ki testképzavar, csak nyilván te, aki szerint egy pofon megold mindent, nem éltél át olyan dolgot, ami erre késztetett téged. Így természetesen könnyű okoskodni és játszani az eszünket. Az én gyerekemet középiskolában molesztálta a testnevelés tanára, ekkor kezdődött minden. De nyilván csak egy hisztis hülye gyerek volt a lányom, aki jó dolgában nem tudott mit kitalálni és anorexiás lett, ugye?...