Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Milyen elvált szülők gyerekének lenni?
Lehet, hogy furcsának fog hangzani, amit írok. Most 26 éves vagyok. A szüleim 12 éves koromban váltak el, az én kérésemre. Szörnyű volt úgy élni,hogy állandóan veszekedtek,sajnos apám verte is az anyámat. De mind a ketten úgy gondolták, hogy a gyereknek egész családban kell felnőnie. Tönkre tették a gyerekkorom. Bárcsak hamarabb váltak volna.
2010. máj. 8. 09:51
Hasznos számodra ez a válasz?
10 éves voltam,és jobb,mint örökös feszültségben élni,de görcsbe rándul a gyomrom,ha valaki azt kiabálja,kiabálhatja:-apa!És a kapcsolataimban is meglátszik szerintem,hogy kimaradt az "apakép".
2010. máj. 8. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
Ha jól emlékszem 12 évesen váltak el a szüleim. Nem igazán éreztem változást, apámra nem is emlékszem azelőtt hogy elváltak. Most is csak nagyon ritkán találkozunk. Nekem olyan mintha ez lenne a normális. Nem hiányzik egy apa. Nem leszek rosszul hogyha látok boldog családokat. Inkább azért érzem szarul magam hogy nem érzem rosszul magam. =)
Az elsőnek meg szerintem tejesen nincs igaza.
2010. máj. 8. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
24/49 anonim válasza:
Uff eleinte nagyon rossz volt. Apám örjöngött, mielőtt elment berugott nagyon és szétverte a nappalit, mi meg anyával, hugommal az emeleten féltünk. Utána 3-4 hónapig összerezzentem, ha valaki becsukta az ajtót. Ekkor lehettem 10 éves. Utána, mikor már apám elköltözött, sokszor jött ide és kiabált anyával, én ilyenkor felmentem sírni a szobámba. Nagyon fájt, hogy anya meg apa állandóan veszekszik. Apám mindenért anyámat hibáztatta, és én nagyon szerettem/szeretem anyámat, ezt nem bírtam. Minden második héten mentünk a hugommal hozzá, de nem sokáig bírtam, mert ott is állandóan szídta, én meg csak hallgattam. Aztán kb fél évig nem beszéltem vele,nem mentem hozzá, mérges voltam rá. De az nem érdekelt, ha anya beszélte ki apámat, nem tudom miért, pedig apámhoz is kötőttem. De anya mindíg elzavart, amikor apámról beszélt.
Most 3 éve hogy elváltak, mindkettőnek van élettársa. Már egész jól viszonyulnak egymáshoz.
2010. máj. 8. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
Nekem 5 éves koromban váltak el a szüleim, és most 16 vagyok. a mai napig minden nap sírok miatta...-nem azért, mert hiányzik "apu", hanem azért, mert nem tudok elfelejteni azokat a dolgokat, amiket ő és a családja csinált anyummal és velem. azóta összejött anyu egy másik hapsival, akivel össze is házasodott(7 éve) tőle született egy öcsém is, aki most 4 éves. A hapsi elfogadott engem, de mióta elkezdtek veszekedni, az utóbbi 3 évben, folyamatosan csak kihasznál engem, mert anyut a háta mögött mindig elmondja minden félének, közbe ő okozza mindig a problémákat, és ez egyszerűen annyira szívbemarkoló, hogy már sokszor gyógyszereztem le magam miattuk, kárt tettem magamban éles tárgyakkal...-de ezt nem merem anyának elmondani, mert félek, hogy még jobban kibukna. a sok veszekedés miatt, meg hogy az igazi faterom mostanáig szemétkedik velem, és teszi nekem a szépet( a mostani új családját sokkal jobban szereti, pénzeli őket, el akarta venni a gyerektartást, hogy a mostani családjának több legyen)és ezek is bántják őt, hogy miket tesz velem. nagyon szeretem és iszonyatosan sajnálom őt, és tudom, hogy ezen akárhogy próbálkozok, nem bírok segíteni, és egy egyszerűen tönkre tesz...
2010. máj. 8. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
26/49 A kérdező kommentje:
Én is nagyon jóba vagyok a nagyszülőkkel(apa szülei)nincs olyan nap h velük ne beszélnék,nincs olyan hét h ne mehetnék át!Rájuk is,ugyanúgy mindenben számíthatok mint a sajáűt szüleimre!!Mióta a fiúnk megszületett pl egyetlen egy csomag pelsut sem kellett neki vennem,emellett segített e kislány leszoktatni a pelusról!' hét alatt sikerrel jártunk,és pont ma száraz pelussal is ébredt:)Emellett rendesen küldik a gy.tartást!Én rájuk nem haragszom,egyedül az apára,ő rontotta el ott h csalt(ami még csak hagyján,de le is lépett a nőcske miatt)!Ezek után az apa még engem állít be rossznak!Ebből vontam le a következtetést,h ha felnőnek tuti h ellenem fogja hangolni a gyerekeket,mert ez ex anyósba is van egy ilyen hajlam(annak ellenére h jóba vunk),úgy "neveli" a kislányomat h az én szüleimet a keresztnevén szólítsa,őt pedig mamizza!Oké nem sok sikerrel jár,de ez még is vmilyen szinten áskálódás!Tőlem ha a kislány megkérdezi h hol van apa,megmondom neki h "Elment a p...ba"És ennyi...ha ott vunk a nagyszülőknél,ugyanúgy berakom apa kamionjába mint apa,ha meglát,roham elém,ha ott vok,csak én adhatom rá a cipőjét!Pedig velem kel és fexik,apát hetente 3-4szer látja pár órára!Általába a lányok apásak!A fiam még kicsi,ő csak bambul rá:)Az apjuk meg bánhatja amikről lemradt,mert ezek a kis baba kori élmények feledhetetlenek és soha nem fog megismétlődni!!!
27/49 A kérdező kommentje:
Ja és kihagytam,h az új "menyüket" el sem fogadták,sőt még október óta soha nem is látták,nem is kiváncsiak rá!Én mutattam nekik róla képet!A nevét sem jegyezték meg,mert vmi szinten őt okolják mindenért,mert a csaj pont jól tudta h terhes vok a 2. gyerekkel!
Kérdező: Sztem az utolsó mondatod elég nagy hülyeség, mármint elhiszem meg minden, csak ez hülye felfogás... Mind a nagyszülők részéről mind a te részedről... "vmi szinten őt okolják mindenért,mert a csaj pont jól tudta h terhes vok a 2. gyerekkel!" A férjed ugyanúgy tudta h terhes vagy, mégis megcsalt azzal a nővel, akkor csak nem számított neki annyira, hogy terhes a felesége, szal hülyeség az egészet a harmadik félre kenni, mikor mindenhez 2ember kell. Egy nő bármire hajlandó egy férfiért, nem érdekli ha felesége van stb... És sztem nem is őt kell h érdekelje, hanem a férjet, ugyanis lehet akármilyen nyomulós a csaj, ha a férj rendíthetetlenül hűséges az otthon ülő terhes feleséghez... Ez inkább a férjed hibája mint a 3.félé.. Nem megbántásból mondom vagy ilyesmi, de sztem ez az igazság.... Am én a 2.válaszoló vok..
2010. máj. 8. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
29/49 A kérdező kommentje:
Igen-igen,ebben teljesen igazad van,csak az a sztori h a csaj megkeresett engem,mert először nem tudta h a pasi aki nyomul rá az én párom!Én nem is tudtam h van köztük vmi,mondtam neki h mden tök happy köztünk jön a kisfiú stb...aztán annyit mondott h jaaa tényleg,na akkor majd vmikor összefuthatnánk!Ennyivel le is zárta a témát,mikor én meg megkérdeztem tőle h mire volt jó ez az egész,meg miért csinálta,azt válaszolta nem tudta h kinek higyjen,és ő el is küldte a páromat,h jöjjön vissza hozzánk
Ez sztem eléggé hihetetlennek tűnik.Nem?
Kétéves voltam, mikor a szüleim elváltak, apám ezután nem igazán foglalkozott velem, évente talán kétszer láttam. Soha nem irigykedtem másokra, akiknek "ép" volt a családjuk, mert nagyon kevés olyan családot láttam eddig, ahol a szülők tényleg szeretetben éltek volna együtt. Voltak nevelőapáim, de őket nem tudtam apámnak tekinteni, igazából nem is nagyon erőlködtek, hogy elfogadtassák magukat velem. Az mondjuk eléggé rosszul esett, hogy apám, amikor eljött, ígérgetett nekem fűt-fát, hogy ő aztán majd ide-oda visz, meg többet foglalkozik majd velem, aztán persze nem tartotta be az ígéreteit. Nagyobb koromban az is bosszantott, hogy a gyerektartást sem fizette, így teljes egészében anyám nevelt.
De tényleg nem voltam irigy, mert másoknak, akiknek együttéltek a szüleik, volt, hogy rosszabb volt.
2010. máj. 8. 17:32
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: