Elvált nők! Mi volt az a pont és mikor jött el, amikor úgy döntöttetek, hogy nincs tovább?

Egyelőre nagyon félek attól, hogy megőrülök egyedül, és mi lesz a gyerekekkel, de egy ideje már azt érzem, hogy jövője nincs a házasságunknak. Sajnos vannak dolgok, amiket bár korábban is kifogásoltam, a gyerekek születése előtt nem éreztem válóoknak. Most az a helyzet, hogy amiket anno megfogadtunk, hogy másképp lesz már gyerekekkel, a rám eső részt teljesítem nap mint nap (takarítás, főzés, mosás - egyik se volt a kedvenc időtöltésem, de a bébik miatt muszáj naponta megtenni.) Viszont a másik oldalról minden úgy megy tovább, mint előtte. Ez tulajdonképpen a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása illetve csökkentése, hétvégi bulik ritkítása. Nem hiszem, hogy ezzel túl sokat várnék. Amúgy is egyre rosszabb az anyagi helyzetünk, és a baráti társaságra sem vagyok annyira kíváncsi, mint ahányszor látom őket. Nem vagyok antiszociális, mert igénylem a társaságot, de nem állandóan, mikor van egy kis szabadidő. Elönt a düh, amikor látom a kifizetetlen számlákat, és számolom a boltban a bevásárolni valókat, de közben hétvégén meg tízezrek folynak el, mert a drágámnak jól megérdemelt lazítása van. Most azzal szoktam vigasztalni magam, hogy ha a kicsi is eléri a bölcsis kort, és vissza tudok menni dolgozni, akkor lépünk, viszont az még vagy másfél év. Sajnos segítségem sincs, egy részük dolgozik, rokonok több száz km távolságra élnek, így nem merek mozdulni. Mit gondoltok, várjak még csodára ? (Már ezerszer beszéltünk szépen is, csúnyán is, általában az a vége, hogy nyugodtan keressek mást, aki majd lesz a papucsom). Azért is írtam most le, mert egy átlagosnál is durvább hétvégén vagyunk túl, és megint azzal van tele a fejem, hogy megőrülök-e így vagy valahogy ki kell bírnom. Mert egyébként jól meglennénk, azaz ha képes volnék szó nélkül hagyni a fent említett dolgokat és még mosolyognék is hozzá. Nem tudom mások is vannak-e hasonló helyzetben, és hogy kezelik ?

Találtam egy hasonló régebbi kérdést:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__valas__21..

Nálunk viszont egy kicsit más a szitu szerintem.

Köszönöm annak, aki végigolvassa és bármi építő gondolatot hozzá tud tenni, de kérem, hogy aki csak oltogatna meg kioktatna, inkább ne koptassa a klaviatúrát.