Elváltam, de egy fedél alatt vagyunk még az exemmel. Van 2 lányom 19-20 évesek. Imádom őket, de lassan felnőnek, , illetve már fel is nőttek. Mit tegyek?

Tévedsz nagyon is fontos hogy

kimegy e a lakásból vagy aláírta-e hogy lemond róla!!!

Ha nem, akkor a gyerekeidnek nem lesz saját háza, nem lesz semmilye csak az apjuk halála után

vagyis tök feleslegesen játszod a mártírt mert életetek végéig együtt fogtok lakni

én megvártam mig a gyermekem rendben tudtam (persze mi csak ketten éltünk)érettségi után elment dolgozni külföldre.

Most már jöhet a "boldogság".

Ugysem lehetnél nyugodt abban a tudatban h otthagytad őket a luzer apjukra.

Az uj pasid meg csak megérti,és vár.Eddig is várt ezt a kicsit már csak kibirja.

Szerintem legtöbb felnőtt embernek a szövegértésével van gond, mert nem is a kérdésre válaszolnak!!

Ne menj el! Bírjátok még ki ezt a 2 évet, ha már ennyit kibírtatok, addig amíg a gyerekek tanulnak!! Nagyon nehéz lenne nekik az utolsó évben magukra hagyni őket, nyilván vinni nem tudod őket a suli miatt stb. Gondolj bele, hogy érettségi előtt állnak, és akkor még Te is faképnél hagynád őket, ebben a nehéz időszakban! azért 200 km nem kevés, elhiszem, hogy nehéz találkozni, mert anyagilag sem olcsó le fel utazgatni. Könnyen ítélkezik sok ember! Akinek tele a bukszája, annak nem sok 200 km! Az élet nagyon nehéz, és akinek gyermeke van, annak már nem lehet azt csinálni amit akar, ő már nem lesz egyedül, ti 3-an vagytok egyek, a gyermekeiddel. Tudom, hogy nehéz, (magam is hasonló cipőben jártam), de most mellettük van még dolgod.

Sok erőt, kitartást, és örülj annak, hogy van valaki aki szeret és szeretheted, ha 200 km-re akkor is. És ha igazán szeret vár még és megoldjátok ahogy lehet egyenlőre, és eljön még a ti időtök!!!! Szorítok, legyél erős!!

Helyes!

Ezt várd meg, és utána nem is kell őket rángatni, meg lesz a saját életük, Te megtetted a magadét felnevelted őket rendben, becsületben. És utána jössz Te, még semmi nem késő, mennyi idős lehetsz, negyven egynéhány?