Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szeretem a feleségem és meg akarom tartani! Érdemes?
Sziasztok!
A feleségem néhány nappal ezelőtt bejelentette,hogy már 1 hónapja viszonya van valakivel és el akar hagyni.
Azzal indokolta,hogy az utóbbi időben eltávolodtunk egymástól,nem mutattam felé hogy szeretem és már nincs meg az a tűz ami a másikkal most meg van.
Fájó,de ezt a hibámat el kell ismernem,tényleg elhanyagoltam és nem figyeltem rá eléggé.
Ettől függetlenül én úgy gondolom az akkor sem megoldás ha más karjaiba rohan,le kell ülni és a problémákat meg kell beszélni.
Mindezek ellenére én mégsem szeretném,hogy elhagyjon.
Azóta már beszéltünk róla és azt mondta még nem biztos a döntésében.Hogyan győzzem meg arról,hogy egy pillanatnyi lángolásért ne rúgjon fel egy kapcsolatot,családot?
Nincs köztünk veszekedés,hangos szóváltás,a gyerekek semmiben nem szenvednek,csak elhidegült tőlem.
18 éve élünk együtt,van 3 csodálatos gyermekünk akik még iskolába járnak.
Tudom,képes lennék változni,újra olyan lenni mint rég mert még így is őrülten szeretem és a viszonyát is hajlandó lennék megbocsájtani.
Szerintetek érdemes küzdeni azért,hogy velem és a gyerekekkel maradjon?/mert azok nálam maradnak ha válunk,ezt megbeszéltük/
Vagy engedjem el? Abba belehalok!
Aki volt már hasonló helyzetben az kérem adjon tanácsot,mit kellene tennem?
válasza:minden eset más, lehet neked nem úgy alakult, de neki még sikerülhet. Elképzelhető, hogy a hölgy csak rád akart ijeszteni, hogy végre észrevedd őt??? A nők nagyon rafináltak, és ha más nem marad, ilyen eszközökhöz nyúlnak. Fejezd ki felé a figyelmed, az érzéseid, új ember leszel, és a kapcsolatotok is megújulhat, lehettek még nagyobb szerelmesek mint azelőtt.
Ez a film tényleg olyan gyönyörűen vezeti végig egy elromlott házasság helyreállását érzelemről érzelemre, mi sírtunk rajta a férjemmel, és utána rájöttünk mennyire szeretjük egymást, és hogy nem akarunk egymás nélkül élni.
válasza:Bárcsak az én férjem is ilyen lett volna tavaly mint te! Én csak fel akartam hívni a figyelmét mert hiába beszélgettem vele, egyik fülén be, a másikon ki, sosem vett komolyan. Aztán szétmentünk, majd újra összejöttünk. Utána bosszúból úgy bánt velem mint egy kutyával. Lelkileg kicsinált szabályosan, agresszív lett, csapkodott. Aztán megint elköltöztem. Hiányzik az az énje amit megismertem :( Ha ő is így állt volna hozzá, mint te, még ma is együtt lennénk. Sok sikert!
24/N
válasza:Vidd ide, oda, vigyél neki virágot, főzz vacsorát, ilyesmik..
DE inkább beszélgessetek, szerintem a gyerekek biztosan jó témát jelentenek. Elég nagyok lehetnek, néha be lehetne őket is vonni.
No meg azt se ártana tisztázni, hogy is alakult ki ez a közöny, miként nem vetted észre, mit tehetnél ellene.
Elképedve olvasom a hozzászólásokban, hogy van olyan "család", ahol ezekről nem lehet beszélni, akkor sem, ha az asszony szeretőt tart, vagy csak hazudik....
Hülye pasik vannak.
válasza: válasza:Ilyen palira vágynék én is...bár én nem vagyok az a félre kufircolós fajta.
HA már egyszer félre ment, félre megy többször is, ez pasikra, nőkre egyaránt igaz. De az nagyon szép, hogy ennek ellenére próbálnál megint olyan lenni mint régen, én is ezt hiányolom egyre inkább a kapcsoaltomból, pedig mi "csak" 5éve vagyunk együtt.
Sziasztok.
Nagyon úgy néz ki,hogy ezt a harcot elbukom. Sokat beszélgettünk és a vége mindig az,hogy neki a másik jobban kell.Pedig annyira igyekszem,mindent megteszek,hogy velem maradjon.
Tudom,nagyot hibáztam,nem szerettem úgy ahogy kellett volna és ezt neki is elmondtam,kértem a bocsánatát.
Ő menni akar és én bármennyire is szeretem,tudom erővel nem tarthatom és nem is akarom,de a gondolatba,hogy már nem lesz velem én belehalok.
Éjjelente alig alszom,ülök az ágyon és csak nézem őt,hozzábújok ,finoman,hogy fel ne keltsem, a haját simogatom és úgy sírok meg ne hallja.
Nem érdekel ha valaki ezt féfiatlannak tartja én szégyellem az érzéseim.
Ha ezt rendelte a sors hát elengedem de várni fogom a napot amikor felébred a másik mellett és rájön,nincs ott jó helyen.
Köszönöm nektek,hogy próbáltatok segíteni és persze még nem adtam fel,de most úgy érzem elbuktam.
Egy idézettel köszönök el,ha újabb fejlemény lesz,megírom.
"S én várni fogok,mert váni kell,
arra,aki nem jön el.
Fáradt éjszakában tudod álmatlan a csend,
de hajnalban a derengés új reményt üzen"
Az előbb elrontottam. Helyesen így van:
"Nem érdekel ha valaki ezt féfiatlannak tartja én NEM szégyellem az érzéseim. "
válasza:Ahhoz, hogy vissza tudd szerezni, előszőr el kell engedned. Egyenlőre engedd el (mást úgy sem tehetsz).
Egy biztos, ha látja rajtad ezt az iszonyatos ragaszkodást (ami természetes), akkor nyugodt lesz, hogy bármikor visszamehet hozzád.
A dolog ott kezd majd "érdekessé" válni, ha nem muattod a hiányát, és elkezd elbizonytalanodni.
válasza:Ha valakibe nagyon kapaszkodsz, akkor az óhatatlanul hátrálni kezd. Tényleg engedd, hadd jusson szabad térhez, hogy kipróbálhassa, milyen nélküled.
Nem baj, ha vállalod az érzéseidet! Bizonyos mértékig ez nagyon szimpatikus, de ha túlságosan érzékeny, érzelmes, "puhány" vagy, az se szerencsés. Ennek a magatartásnak az az üzenete a nő számára, hogy baj esetén nem lehet rád igazán támaszkodni, hiszen a feminin vonások éppen az ellenkezőjét sugallják (téged is gyámolítani kell).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!