Ti hogy tettétek magatokat túl a váláson? Nekem sajnos még most sem sikerült. Február óta élünk külön, van egy 3 éves lánykám.

mindíg eszedbe fog jutni,hisz ott a lányotok akit néha látni akar majd szerintem,de ki tudja.szóval,minél jobban emészted magad annál rosszabb lessz neked és a gyerkőcnek is.én mikor elváltam egyedül maradtam a 7 hós fiammal akkor azt éreztem vége mindennek,elindultam a lejtőn minden nap bőgtem,hánytam az idegtől nem ettem elájultam,szépen tönkretettem magam.közben a fiammal sem tudtam foglalkozni annyira mint szerettem volna,aztán egyszer csak azt mondtam,hogy dög.ljön meg és csak a rossz tulajdonságaira gondoltam,így lassan megutáltal de úgy igazán.direkt itt járt el a nőcskéivel a házunk előtt,ma már nincsenek együtt,nincs 1 normális kapcsolata,én 1 éve vagyok boldog kapcsolatban!kitartás és igenis ki kell,hogy sírd magad,de ne törj össze mint én,nagyon rossz tudom,de a gyereknek élsz,ő ad neked erőt!!!

11-es kérdés, kedves kérdező! Nem segít! Nem vagyok féltékeny a volt partnereim új párjára/párjaira. Sőt, kezet is fogok velük, ha úgy alakul. Hiszen van közös témánk. Ráadásul sokkal könnyebben elvisel az ember egy ismert valakit, mint egy ismeretlent, akiről csak képzelődik és akire csak utálkozik. Lehet, hogy szemtől szembe pár szó után már nem is olyan utálatos az illető.

és miért ment tönkre a kapcsolatotok? hogyan jutottatok idáig?

Ahi ilyen érzéketlen, nem is érdemes meg téged. Minél hamarabb kiderült, annál jobb.