Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Veszekedős férjjel mit kezdjek?
A férjem borzasztó veszekedős, minden apró-cseprő dologból durva vitát generál. Nem bírja, ha nem értenek vele egyet.
Már egyszerűen nem bírom. Évek óta kérem, hogy valamin változtassunk, ha kell, akkor én megtanulom, hogy hogyan kell beszélni vele, hogy az tetsszen neki, de így egyszerűen beleőrülök. Már minden áldott nap beleköt valamibe. Beszéltünk ezerszer erről, hogy engem igazán nem érdekel, kinek van igaza, vagy hogy egyetértsen velem, csak mondjuk el a véleményünket egymásnak, aztán hallgassunk. Nekem fontosabb lenne békében élni, mint veszekedni pitiáner dolgokon, amik nem is érdekelnek, nagyon szeretnék nyugalmat itthon.
Ha megunom a veszekedését és otthagyom egyedül, akkor meg úgy megsértődik hosszú időre, mint egy dacos kamasz. Mindkettő viselkedése szörnyű. Ezt csinálja otthon is, az utcán is, autóban, egyszerűen nem bírom.
Nincs valami stratégia ilyen helyzetekre? Remélem érthetően írtam, nagyon felzaklatott.
Utolsó ezt nekem írtad? Azért ilyen durva dolgokat nem mondott, akkor nem is lett volna kérdés a költözés.
Persze az más kérdés, hogy ha sikerül is változnia, túl tudom-e tenni magam a sok hülyeségén.... egyenlőre nem borulok a nyakába...
Szia! Annyi változás van, hogy beszéltünk erről, de nem igazán változik semmi. Volt egy nagyon csúnya veszekedésünk (vagyis inkább neki, én megint csak bőgtem és könyörögtem, mint egy gyerek, hogy hagyja már abba), ami után úgy érzem, érzelmileg lezártam ezt az egészet. Még nem tudom elhagyni, külső okok miatt, de már tudom, hogy valószínűleg nem fog változni semmi, és akkor én nem várok tovább. Nincs időm rá...
Nem tudom mi ez, mert egyszerűen úgy érzem, hogy nem érdekel. Különösebben nem is húztam fel magam, csak teszem a dolgom és elkezdtem csomagolni. Még csak meg sem mondtam neki, hogy ezért dobozolok, szerintem azt hiszi, hogy rendet rakok. Tudta már évek óta, hogy nem akarok így élni, megmondtam, hogy ha nem változik, el fogom hagyni. Ha nem érdekli, nem érdeklem, akkor ez van...
Ne gondold azt soha, hogy értéktelen vagy azért, mert ő esetleg annak lát. Én egész nap arra gondolok, amikor "b...szogat" hogy érdekes, a barátaim és a családom jól ismernek és mégis szeretnek engem, csak neki van gondja velem. Hosszú távon ezt nem lehet bírni.
Szóval nálunk ez van, én úgy érzem, vége lesz. Most már csak rajta múlik, hogy mi lesz, én már nem bírom. De azt hiszem "kutyából nem lesz szalonna" néhány hét alatt. :(
Szia! 11:10 vagyok.
Szerintem is jól döntöttél! sok sikert kívánok! Kitartás!
Azért hihetetlen, hogy nem veszi észre magát! az én férjem legalább próbálkozik, de most ez az állapot sem jó. Túl sok bennem a fájdalom, most nem tudok még vele úgy lenni, mint régen, pedig ezt várja. Látom, hogy teper, nem akar elveszíteni, de mi van ha már késő részemről? Megkapta az esélyt, de attól félek mégsem fog tudni vele élni, ha nem tudok rajta túl lenni? Most nagyon nyomasztó...
Valahol olvastam, hogy meg lehet bocsátani, de elfelejteni nem biztos. Azt hiszem itt a probléma.
Úgy érzem nem vagyunk egy hullámhosszon, hiába próbáljuk megbeszélni a dolgot.
De neked kívánom, hogy minden jobban alakuljon, és ha már elköltöztél, jobb is lesz!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!