Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Veszekedős férjjel mit kezdjek?
A férjem borzasztó veszekedős, minden apró-cseprő dologból durva vitát generál. Nem bírja, ha nem értenek vele egyet.
Már egyszerűen nem bírom. Évek óta kérem, hogy valamin változtassunk, ha kell, akkor én megtanulom, hogy hogyan kell beszélni vele, hogy az tetsszen neki, de így egyszerűen beleőrülök. Már minden áldott nap beleköt valamibe. Beszéltünk ezerszer erről, hogy engem igazán nem érdekel, kinek van igaza, vagy hogy egyetértsen velem, csak mondjuk el a véleményünket egymásnak, aztán hallgassunk. Nekem fontosabb lenne békében élni, mint veszekedni pitiáner dolgokon, amik nem is érdekelnek, nagyon szeretnék nyugalmat itthon.
Ha megunom a veszekedését és otthagyom egyedül, akkor meg úgy megsértődik hosszú időre, mint egy dacos kamasz. Mindkettő viselkedése szörnyű. Ezt csinálja otthon is, az utcán is, autóban, egyszerűen nem bírom.
Nincs valami stratégia ilyen helyzetekre? Remélem érthetően írtam, nagyon felzaklatott.
válasza:
válasza:Válás! Ha szeretne nem tudná ezeket megtenni! akkor miért raboljátok egymás életét...
ha mégis van valami amiket itt nem írtál le, és amúgy szeretitek egymást akkro meg ijessz rá, ha módodban áll...
gondolj csak bele amúgy..milyen életed lenne egy olyan férfi mellett aki szeretettel beszélne veled, tudnátok igazán mélyen beszélgetni, hallgatóságod is lenne, társad!!!
olyan sokan éltek így!!! MIÉRT??? egy életet kaptunk mind!! ne hagyjátok SENKINEK ezt tönkretenni! Kérleeek,,,jó??
válasza: válasza:Köszönöm. Nekem is beleült már a bogár a fülembe. Minden nap sírok már, ramatyul nézek ki, lelkileg lefáraszt ez az egész, és még nem vagyok 30 sem. Nem így kellene élni.
A barátaim jó embernek ismernek, csak ez tartja bennem a lelket, mert a férjem mellett már egyáltalán nem érzem magam annak. Nagyon szomorú dolog ez. Viszont én családot szeretnék, és így egyszerűen nem lehet.
válasza:Ugyanez! 12 éve nem láttam apámat (24vagyok) írtó apás voltam...de tönkretett lelkileg egykét év alatt!
én is összerezzenek hangos szóra!
válasza:Egy ilyen veszekedés alatt, olyan oltárian felhúztam magam, hogy szinte kikapcsoltam, csak úgy áradt belőlem az ordíbálás, mindent kiüvöltöttem magamból ( a férjemet nem is hagytam szóhoz jutni), minden sérelmemet kikiabáltam, fogtam a pulcsimat, a lakáskulcsot és jól bevágtam az ajtót (csoda hogy az üveg nem folyt ki...).
Elhúztam 1-2 órára itthonról, elmentem bicajozni a természetbe hogy lehiggadjak és jól kisírjam magam.
Amikor hazaértem rám sem mert nézni, de kb. 10 perc után sírva jött hozzám bocsánatot kérni, hogy ő nem akar ilyen kötekedős lenni soha többet.
Nálunk ez bevált. Mert ilyennek soha nem látott azelőtt.
14:57, köszönöm, bevallom ez jó ötletnek tűnik. A baj csak az, hogy egyszerűen képtelen vagyok visszaszólni, csak békítek.
Ezek a veszekedések alatt általában mindig csak leblokkolok, és csak kérem egyre, hogy hagyjuk már abba, és egy idő után, ha nem hagyja abba, akkor bénán elsírom magam. (Akkor sem hagyja abba.) Valószínűleg nálam is benne van a már írt apa-faktor.
Viszont lehet, hogy azt kellene csinálni, hogy a következő veszekedésnél összecsomagolni és szó nélkül elmenni egy hétre a városból.
válasza:Nagyon kivételes ember lehetsz, de hidd el, itt csakis ő a hibás. Elég áldozatot hoztál már érte.
Nap, mint nap elviseled, felajánlottad, hogy megkönnyíted neki és te próbálsz változni stb. Igazán dicséretes egyébként részedről, de ha őt nem érdekli és nem próbál megváltozni akkor már nem sokat tehetsz.
Vonulj el pár napra, ha fizikailag nem megoldható akkor legalább gondolatban és döntsd el, hogy maradsz-e vele vagy inkább új életet kezdesz. Ezt is megteheted, neked is jár a boldogság, a nyugalom. Mások is elváltak már, megesik az ilyesmi.
Ha vele maradsz véleményem szerint csak a "durva" dolgokból fog érteni. Úgy értem, vele valószínűleg hiába beszélgetsz el, hiába sírsz neki max. annyit érsz el, hogy megígéri, de aztán semmi sem változik.
Vagy hagyd ott őt pár napra, hogy lássa nem viccelsz vagy tudom óvodás módszernek hangzik, de viselkedj úgy vele pár hétig, ahogyan ő teszi. Állítom, hogy nincs tisztában a helyzettel, nem veszi észre mennyire rossz ez így és mennyire buta dolog, nem vezet sehová.
Ha pedig kicsit sem hajlandó megerőltetni magát és változtatni akkor ne félj meghozni a döntést és elhagyni. Eleinte nehéznek tűnhet, de hosszabb távon lehet ez lenne a jobb döntés.
Ez nem állapot, hogy az az ember készít ki téged, akinek elvileg védelmeznie kellene és megnyugtatnia.
Igazából az én apám is hasonló, megmondom őszintén évek óta szerencsétlenkedünk vele, de még nem vettem észre változást. Engem annyira nem érdekel, mert amint tehetem elköltözöm, anyám meg eddig sem gondolta komolyan a válást, szóval nem látom értelmét idegeskedni rajta. Mármint ha ő nem hajlandó elválni akkor ez van. Sokszor panaszkodik és ki van készülve, de ilyen emberrel nincs mit tenni, a egyszer nem akar változtatni ő sem.
Te ne legyél ilyen, végső esetben ne félj a rögösebb(nek tűnő) útra lépni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!