Hogy élted túl a válásod? Nekem még csak most kezdődik majd, de már most elvesztettem mindent.

Hát látod ezt már édesanyád is megmondta annak idején. Ő legalább nevén nevezte azokat a nőket, akoik másoknak a pénzükért nyujtanak szolgáltatást. Magad írtad le, hogy mit tettél, ez pedig pont beleillik a képbe. És ki is mondtad, hogy gazdag volt a pasi. A hülye is látja, hogy ezért mentél hozzá.

Ha dolgoztál volna tovább a házasság alatt is, akkor azt a pénzt félretehetted volna és most lenne valamid.

Bár tudom, hogy még nincs meg az érettségid, de azért azt kiszámolhatnád, hogy mennyit ér az iskolai végzettség, amit a volt férjed miatt tudsz megszerezni.

Csak pislogok. Az utolsó és előtte hozzászóló lereagálására is. Tényleg ennyi degenerált, irigy, mentálisan beteg ember válaszolgat a rovatokban? Süt belőlük az irigység. Egyébként a gyengébbek kedvéért hozzátenném, hogy mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja. Egy k..vázó édes?-szülőanya nem feltétlenül biztos, hogy jól látja a dolgokat. És szerintem az nem is anya, aki így vélekedik a gyerekéről. Az inkább (bocsánat a kérdés kiírójától) intelligencia-hiányos, akár itt egy-pár "beszóló". Szerintem ezt nyugodtan be lehetne fejezni, mert már kezd undorító lenni. Az ember amíg teljesen nem ismeri a körülményeket és nem élt benne a másik bőrében, milyen alapon kritizál bárkit is? Aki itt anyázik, én úgy gondolom, egy szinten van a megnyilvánulásával.

Visszatérve a kérdéshez: Én sajnálom, hogy így alakult. Nem ítélkezem, hiszen nem tisztem, és nem is követett el semmi olyasmit, ami erre okot adna. Ha jól belegondolok, hasonló szituációban valószínűleg én is így tettem volna. És higgye el, hogy az anyázok 99,99 %-a is, csak éppen nem vallják be. Na most jöhet, aminek jönnie kell...! Már kettőnket lehet "kóstolgatni".

Persze az első az lenne, hogy vissza a munka világába, hiszen abból élünk. Ha nem muszály, anyuhoz nem kéne visszamenni, mert csak lelki padlófogás lesz belőle. Baráti kör biztosan van, aki ideiglenesen el tudja szállásolni. Aztán lassan, de biztosan lesz kitaposott út is...

Kedves kérdező és kedves válaszolók!

Ma reggel hosszú idő óta először léptem be ide, felkeltette az érdeklődésem a téma. (Hírlevelet kapok az oldaltól). Elolvastam a kérdést és minden hozzászólást. Mélyen elszomorodtam. Először a kérdezőnek válaszolnék: tudod, sajnos tényleg hagy maga után kívánnivalót a stílusod, amit én nem magyaráznék azzal, hogy pillanatnyilag ki vagy borulva. Hidd el, nem rosszindulattal mondom, hisz nem is ismerlek. Az emberek sokfélék, sokan, sokféleképpen szeretnének segíteni vagy még egyet beléd rúgni, ki ki természete szerint. Foglalkozni egy ilyen kérdés feltevése után, csak azzal szabad, akinél érzed, hogy jót akar. Nem gondolom, hogy az aki azt mondta nem érti amit írsz rosszat akart volna. Egyszerűen nem értette. Viszont azonnal elkezdett ő is téged szidni, de keményen ,és egy mondatodból megállapította, hogy milyen ember vagy. Neki sincs igaza. Nem hiszem, hogy ilyen ember vagy, de itt a névtelenség sok mindenkiből kihozza a rosszabbik stílust. Ne tedd...Ne válaszolj alpári stílusban, magadnak ártasz vele...

Az agresszív válaszolóknak: Sajnos amint a kérdező stílusa kissé alpárira váltott, a tietek is azonnal az lett. Akkor mivel is különbek a ti hozzászólásotok? Miért is vagytok ti különb emberek? Én arra a válaszára a kérdezőnek, ami a vitát kirobbantotta, először ezt válaszoltam volna: "Nyugalom, én csak segíteni szeretnék, nem bántani akarlak. Tényleg nem értem a választ, megmagyaráznád?" Ha ezek után is hülyegyerekezik, akkor egyszerűen nem méltatom tovább válaszra. De úgy tűnik direkt élvezitek, hogy itt egy jó kis vita, ami akár anyázásba is átmehet...

A kérdező pártján állóknak: Csak annyi: nem mentség a bunkóságra, hogy valaki pocsék élethelyzetben van...Akkor ne tegyen fel nyilvános fórumon kérdést, amelyben segítséget vár...Ha már mégis kicsúszott a száján az agresszív válasz, kérje utólag az elnézést, esetleg hozzátéve, hogy rossz nagyon a hangulata, nem akart senkit bántani...

Nos...tanácsot azért nem adok, mert előttem már megtették. Lépj tovább, emeld magasra a fejed, és mutasd meg, hogy képes vagy újrakezdeni. Sok sikert kívánok neked ehhez, szeretettel.

Emberek, legyetek türelmesebbek! Te is kedves kérdező!

11:14-nek: lehet, hogy nem lennél, mert nem lenne olyan hülye férfi, aki téged eltartana...

A lekezelő mondatoddal engem is minősítesz, ezért szólok hozzád, mert jelenleg mi is a férjem fizetéséből élünk, vagyis a te szavaiddal élve eltartott p.icsa vagyok, már 9 hónapja...

Bár nyilván az én helyzetem kicsit speciális, de te nem igen árnyaltál a mondanivalódon.

Azon vagyok, hogy minél hamarabb dolgozni mehessek, de előbb a nyelvet kell olyan szinten megtanulnom, sajnos ez idő.

2 lehetőségem volt 4 évnyi távkapcsolat után: feladok mindent amit addig elértem, és kiköltözök a páromhoz egy olyan országba, aminek nem beszélem a nyelvét, vagy megtartom amit addig elértem a munkámban, viszont feladom a kapcsolatot, a szerelmet.

Én az előbbit választottam, mert úgy véltem, hogy jó munkát még találhatok, de ilyen párt még egyet biztosan nem.

Ez meg sajnos azzal jár, hogy most egy ideig eltartott p.icsa legyek, hogy a kedves szavaiddal éljek.

---------------------------------------------------------

Ha valaki gazdag férfihez megy hozzá, rögtön jön a téma: csak a pénz miatt ment hozzá a nő, hogy eltartassa magát. Ebből mindig következik az is, hogy a gazdag pasi meg eláshatja magát, mert bármelyik nő úgyis csak a pénze miatt fog hozzá menni...

Nonszensz.

És nekem ne mondja senki, hogy nem csábító egy gazdag pasi és ami jó esetben vele járhat. Gondolok itt a nyugalomra, hogy nem kell minden egyes forinton görcsölni, vagy a luxusra, kényelemre, ami vásárolható belőle.

Aki ezt mondja, vagy hazudik, vagy hülye.

A házasság meg ugyanúgy tönkremehet egy pénz nélküli átlagos pasi oldalán is.

Kedves utolsó aki nekem írt!

Én nem az olyan eltartott nőkre gondolok mint Te. Mert Te később majd szeretnél dolgozni és vannak céljaid. Én a kérdezőre gondoltam. Még lehet hogy kicsit másképp is gondolkodnék, ha nem lenne egy ilyen hülye bunkó stílusa.