Apának van-e esélye a gyermeklehelyezés során (én is kértem, nemsokára kezdődik a per)?

Előzmény: Engem megtámadott, ha azt mertem mondani, hogy szakadó hóesésben, és 10-20cm latyakban talán most ezen az egyetlenegy vasárnap nem kellene a szüleihez menni.

Semmiben nem lehet neki ellentmondani, mert mindenért büntet valamivel, ebben a fizikai erőszak is benne van.

Úgy érzem folyton provokált, mert mindig azt mondja üssem csak meg, és soha nem láthatom e gyermekeim.

1 éve már elment egyszer az indok az volt, hogy nem mindig kelek fel elsőre az óracsörgésre, hanem szundira rakom.

Azóta mindig azt mondja, hogy vagy az lesz amit ő akar, vagy nem lesznek gyerekeim. Neki nem kell semmiben alkalmazkodnia.

1,5 éve nem volt házasélet, mert mindig fáradt.

Vállási oka is van, mert házasság előtt megbeszéltük, hogy mire keresztelünk, de a gyermekek születése után csak az ő vallására lehet keresztelni. Semmilyen kompromisszumos megoldásba nem megy bele.

Én úgy gondolom, hogy egy gyereknek apja, és anyja is van ,és mindkettő ugyanolyan fontos a számára. Annyit szeretnék elérni, hogy velem is annyit lehessenek a gyerekek, mint vele. Azt szeretném ha 1hét itt 1 hét ott.

Természetesen erra az volt a válasza, hogy: "semmiben nem kell alkalmazkodnia"

Rendezett életű, dolgos, káros szenvedélyektől mentes apa vagyok. Vagy dolgoztam, vagy a gyerekeimmel foglalkoztam.