Hogy élted túl a válásod? Nekem még csak most kezdődik majd, de már most elvesztettem mindent.

Sziasztok!

Alapvetően az a felállás, hogy a férj dolgozik, a feleség pedig otthon van, teljesen megfelel a tradicionális házasság képnek. Azaz a férj felelősséget vállal a feleségért. Innen kell(ene) továbblépni a család irányába.

Ezen nagyon sok múlik. pl. a házasság. Ha egy kapcsolatban nincs továbblépés, leépül...

Most tényleg egy félreértett mondat miatt kell egymásnak ugrani???

Akik a kérdezőnek rögtön nekimentek, csak mert megkérdezte, hogy mit nem értetek (mert nem értette, hogy mit nem értetek), azok sem különbek attól, mint amilyen véleményt a kérdezőről alkottak...

De a kérdezőnek a jelen helyzetében még el is nézem az agresszivitását, és hogy nincs jó kedvében, nem hiányzik neki, hogy még mások is ba.szogassák... De a válaszolók, ők mit hoznak fel mentségükre??

És akkor válaszolok az eredetileg feltett kérdésre is.

Szerintem a legelső, amerre el tudsz indulni, hogy munkát találj magadnak! Nem tudom milyen lehetőségeid vannak, mit tanultál, mit dolgoztál már, hol élsz, melyik városban, de a munkaterápia valóban segít, és egyébként is: a munka az egyik legfontosabb eleme az ember életének!

Én az elmúlt 10 évben, a sulik után folyamatosan dolgoztam, most 9 hónapja nem dolgozom, mert külföldre költöztem a férjmhez, és a nyelvet még tanulnom kell itt, de alig várom, hogy ismét dolgozzak valamit, mert csak akkor fogom magam teljes embernek érezni ismét!

A kérdező így kommentelt: "csak nincs hova mennem(szó szerint nincs hova),33évesen..."

Aztán volt még egy mit nem lehet ezen érteni, egy hülyegyerekezés, meg hasonlók. Ez nem félreértés szerintem. A stílus szerintem magyarázza az állapotot.

Bár ha úgy vesszük én is arra gondoltam, hogy nincs hol laknia, de érthette úgy is, hogy nincs hova mennie bulizni, ismerkedni. Ettől föggetlenül viszont egy félreértés miatt nem kellene rögtön ilyen arrogánsan leszólni azokat, akik segíteni akarnak, mert így egyértelművé válik hogy milyen a kérdező természete, ami pedig megmagyarázza azt is, hogy miért ment tönkre a házassága és miért nem fog tudni új kapcsolatot kialakítani.

Lehet hogy sok nőnek nem fog tetszeni és lepontoznak, de akkor is leírom:

Nos azt hiszem a helyzet egyértelmű. Adva van egy lusta, dolgozni nem akaró munkanélküli nő, aki eddig a férje nyakán élt, de most egyedül maradt, mert az undorító stílusát nem viselte el senki. Annyi nem volt benne, hogy talán neki is kellett volna vinnie valamit a házasságba, mert hát a lakás megteremtése a férj dolga ugye. Most meg sír, hogy bizony nincs semmije.

Tipikus iskolapéldája a mai társadalom nőinek.

Mindenkivel undok, irigy másokra, és sír, hogy a férje kisemmizte, holott sosem tett semmit azért, hogy legyen is valami. Ezután szoktak jönni a hazudozások, meg hogy a férjem megvert, mag hasonlók. Talán el kellene gondolkodni azon is, hogy egy kapcsolatban két ember van és egyformán kellene beletenni abba nagy kalapba.

Igen, el kell menni dolgozni, mégha büdös is a munka, meg nehezebb mint néha szétteni a lábat, de azt is csak akkor, amikor a férj hazaadja pénzt.

Persze lehet mindenféle ürügyet találni, hogy nincs álláslehetőség meg hasonlók, de ezt egy papucsférj beveszi, de az élet nem. Van munka, mert én is akartam felvenni alaklamazottat, de akik addig sírtak, hogy szerezzek nekik állást, azok mindjárt a kifogásokat keresték. Azontúl pedig nem kell megsértődni mindenen, nem kell irigyelni azokat, akik megdolgoztak érte, és nem kell csodálkozni azon, hogy ilyen mentalítással nincsenek igaz barátok sem.

És hogy az eredeti kérdésedre is vonatkozzon valami: Nem vesztettél el semmit, mert nem is volt semmid! Sőt szereztél sok tapasztalatot, amit magad javára is fordíthatsz, ha nem sértődsz meg az őszinte válaszokon.

Szerintem nincs igaza az előttem szólóknak.

Én is most válok és teljesen mindegy hogy hány évig éltetek együtt, ha házassági szerződés nincs minden közös ami a házasság alatt szereztetek, akár ő egyedül vagy közösen együtt, ha van ilyen. A házimukát igenis a közös vagyonhoz való hozzájárulásnak veszik és kb napi 4000 Ft-os átlaggal meg is ítélik. Szerintem rossz volt az ügyvéded és nem foglalkozott eléggé az érdekeddel.

Viszont ha már lezajlott minden, nincs más hátra mint lezárni a múltat és újrakezdeni egyedül aztán majd jön egy másik férfi akivel talán jobban kijöttök. De csak még vissza se tekints még akkor se ha fáj, különben nem tudsz elszakadni a múlttól és a kisugárzásodon ezt megérzik a férfiak és addig nem lesz belőle új kapcsolat.

A hülyegyerekezés az után kezdődött, hogy valaki már neki ugrott, miután visszakérdezett, hogy mit nem lehet azon érteni, amit leírt. Persze nem így kellene akkor sem, de megértem, hogy most gyengébb az idegrendszere, mindemellett engem is idegesít, amikor neten a névnélküli taplók jönnek megmondani a magukét... Akkor én is gyorsan be szoktam pipulni.

8:07-esnek: Mi az, hogy nem engedheti meg magának az ember ezt a luxust? Te honnan tudod, hogy mások mit engedhetnek meg maguknak? Lehet, hogy nem is Magyarországon él. Itt Németországban pl. nem olyan ritka, hogy a nő nem dolgozik.

10:34-esnek: te is aztán jól elengedted a fantáziádat...

Emberek, semmit nem tudtok a körülményekről! De okoskodni tudtok, hogy ez meg ez történhetett, ilyen meg ilyen ember lehet a kérdező. Nézzetek már magatokba, hogy nem vagytok-e túl előítéletesek és rosszindulatúak!

A lényeg az, hogy nem kritikát kért a kérdező, hanem segítséget. Lehet, hogy csak lelki segítséget. Egyébként ha csak most kezdődött a válás, akkor még van megoldás. Előttem szólt valaki a válás alatt szerzett közös vagyonról. Hát ez bizony így van. Ráadásul, ha a "feleség" nem tudja eltartani magát, akkor kérhet rokontartást ideiglenesen a bíróságtól. Ha a bíróság úgy mérlegeli, hogy van alapja, akkor meg is ítéli. Persze ezen "élősködni" nem lehet, csak átmeneti megoldást nyújthat. Aztán munkahely keresés, majd megoldódik a lakáshelyzet is idővel. Persze ha rokonok egyáltalán nincsenek, (mondjuk árva az illető) akihez lehet fordulni, akkor nehezebb a helyzet.

Nagymamám szokta mondani, hogy valaminek a vége, egy újnak a kezdete....!

14:43: azért említettem Németországot, mert nem tudjuk, hogy a kérdező hol van, miért ne lehetne külföldön is akár?

De Magyarországon is vannak jól kereső férfiak, ahol a család megengedheti magának, hogy a nő ne dolgozzon, sőt, sokszor a férfi el is várja, hogy a nő csak a háztartással foglalkozzon, anya legyen stb... Nem ez a standard, de van ilyen.

Arra akartam rámutatni, hogy mindenki csak lelustázta, élősködőnek titulálta, aki el akarta tartatni magát a férjével, emiatt megérdemli a sorsát stb...

És erre írtam, hogy ne ítélkezzenek már, amikor lehet, hogy olyan helyen van, ahol nem is annyira ritka, hogy a nő nem dolgozik, vagy épp számtalan magyarázat lehet rá, de a rosszindulat itt is felültötte a fejét, gondoljuk a lehető legrosszabbat, a tények ismerete nélkül.

Persze nem mondom, hogy nem úgy van, ahogy egyesek írták, de pár mondat alapján én nem ítélkezem.