Miért akarnak sokan, görcsösen párt találni?

Szerintem az is az okok közé sorolható, hogy a legtöbb ember élete egy monoton mókuskerék, mely vagy túlságosan unalmas vagy pedig túl stresszes. A folyamatosan felfelé ívelő karrier és az önmegvalósítás csak keveseknek adatik meg és még kevesebben vannak azok, akik szeretik is a munkájukat és képesek benne megtalálni az életük értelmét. Mivel sokaknak a munkájuk elsősorban csak megélhetés, de örömet nem igazán lelnek benne, ők egy párkapcsolatban keresik a boldogságot.

Nem tudok minden emberre vonatkozóan válaszolni, de ha magamat nézem, akkor nem a kapcsolatfüggőség az, ami hajt, és nem is, hogy nem tudom megállni a helyem egyedül. Az ember társas lény, mind fizikai, mind lelki szükséglete, hogy valaki ott legyen mellette - nem mindenkire igaz, de azért sok emberben ott van szerintem, bennem mindenképp. A görcsösséget ez a vágy és a rá épülő társadalmi nyomás okozza. (Gondolj csak bele hány ember hallja azt a családjától, ismerőseitől, hogy állapodjon meg, találjon magának valakit, kösse be a fejét stb.) Már fiatalkorban ott a kérdés, hogy miért nem volt még senkid, nem érdekelnek a fiúk/lányok? Aztán meg a családalapításra kérdeznek rá állandóan (ami nálam szintén nagyon fontos, én szükségét érzem ennek - de ez egyéni dolog), és ha megfigyeljük, akkor ma pl a politikában is felmerül ez a kérdés, ezt értékítélet nélkül mondom. Ezenkívül a filmekben, reklámokban azt látjuk, hogy párban jelennek meg az emberek (pl étel vagy mosópor reklámoknál is általában családokat, párokat mutatnak be). Sok sorozat, film foglalkozik a magány témájával, vagy a párkereséai nehézségekkel. Valószínűleg azért, mert igény van rá, de míg a felhasználók hatnak a filmiparra, addig a filmipar is hat rájuk... Tehát az embereket több felől, tövb szintről is éri a hatás, ami miatt ők társat keresnem, méghozzá görcsösen