Ti mennyit várnátok maximum?

Kedves #12!

Hát, van aki már első randin szeretne. Sőt, olyat is hallottam már, hogyha az első randin nincs semmi, akkor otthagyja. Húszas korosztály amúgy. De hát persze ennek is van értelme, ha valakinek ez ennyire fontos... pl én sem maradnék benne egy kapcsolatban, ha kiderülne, hogy a másik fél mondjuk büntetett előéletű vagy meglehetősen buta (persze a kettő nem ugyanaz, de hát vannak értékrendek és Nietzsche után szabadon mindenki megteremti a sajátját, amit vagy elfogadunk, vagy nem :D én mondjuk igyekszem mindenkivel megértő lenni, a kérdéssel sem az volt mondjuk a célom hogy utána csúnyán nézzek azokra akik nem várnak, engem a valóság érdekel, meg hogy mire számíthatok :) )

Kedves A legrosszindulatúbb nevű felhasználó!

A baráti körömből (kb 60 lány, akit valamikor az elmúlt 6 év során a barátnőmnek tekintettem) kb 2 ilyen lányról tudok, mint akit te leírtál. Persze lehet, hogy a társadalom egészére ez jellemző és csak én barátkozom rossz (vagy túl jó?) lányokkal. :D

Egyébként lehet, hogy általánosan igaz, amit írsz, de rám sajnos pont nem, és nem azért tettem fel a kérdést mert minél tovább akarok húzni egy szerencsétlen pasit, akinek mímelem az elérhetetlent. :D A kérdést azért tettem fel, mert van rá esély, hogy én is randizgatni kezdjek nemsoká, és szerettem volna tisztában lenni az általános elvárásokkal (minthogy e téren sem vagyok túl tapasztalt). De köszi amúgy, mindenképpen érdekes szemszög ez, meg érdekes sztori, ezek alapján jobban értem, hogy akkor a pasik miért is akarnak inkább előbb koitálni valakivel, minthogy át legyenek verve. (női szemszögből meg gondolom van aki azért vár(na), mert inkább vár és szakít, minthogy koitáljon és elhagyják és ezzel át legyen verve) Nagyon érdekes szerintem, mindkettőt kicsit a bizalmatlanság és a félelem irányítja, ami eredhet pl az ismeretlenségből is (ha csak úgy elkezdenek járni 2 randi után pedig eddig nem is ismerték egymást).

Kedves #14!

Sajnos ilyen lányt sem ismerek amúgy, de lehet, hogy nekem túl rossz (jó?) a környezetem. :D Persze elhiszem, tuti van ilyen is, rosszabbról is hallottam már.

Kedves #15!

Persze, nem is állítottam, hogy ettől kevesebbet ér egy (szerelmes)pár. :D Nem szeretek másokat ilyenek miatt elítélni, nem is szokásom (mondjuk a megcsalást nem tartom korrekt dolognak, de ezen kívül mit érdekel engem, hogy 1 hét vagy egy hónap után érezte kényelmesnek valaki? Semmi közöm hozzá, ha nekik jó így, akkor tegyék, negatív hatása rám úgysincs ennek közvetlenül :D oké, nincs közöm hozzá meg nem érdekel, akkor minek írtam ki a kérdést? informálódni, mert azért tudni szeretném, hogyan is megy ez, mi a megszokott)

Amit meg a többiről írsz, wow, szerintem tök igaz, és azt hiszem, valami nagyon fontos dologra tapintottál rá ezzel a fokozatossággal. :D És igazából amúgy tényleg azért írtam ki a kérdést mert ilyen szempontból inkább vagyok visszahúzódó, szóval ez szerintem tényleg nagyon jó meglátás, remek észrevétel és kiváló tanács, tényleg csak megköszönni tudom, hogy erre így rávilágítottál. :D

Kedves #16!

A partnerkeresést valamennyire szerintem le tudom így tudni, ezt a dolgot nem. Oké, hogy nem lehet paraméterek közé szorítani, de azt azért sejtem magamról, hogy mivel pl egy egyhónapos ismeretség után kb senkit nem tudtam/akartam eddig megölelni, ezért ez az 1-2 hónap nálam tuti áll (és nem azért, mert jaj, hát ennél előbb nem, mert mit szól a szomszéd néni... az nem érdekel, csak az a helyzet, hogy ez nem egy erős oldalam, igyekszem feszegetni a határaimat, de ez sem megy gyorsan). És akinek meg ehhez nincs elég türelme, azzal tutira nem egymást keressük (és ha ezért kiesik mondjuk az emberek 10%-a, akkor legyen, biztos nem fogok olyanba belemenni, ami nekem nem kényelmes, csak azért, hogy a másik felet maradásra bírjam. és itt most nem egy kis kompromisszumról beszélek, a kisebbek más lapra tartoznak).

A "kémia" amúgy nagyon érdekes, az emlősök párválasztásában baromi nagy hangsúly van az illaton. :D Mert minél kevésbé rokonok valakik, annál jobbnak találják egymás illatát (persze ez ugye nem tudatosul, csak valami vonz, valami tetszik, nem tudom megfogni - na ez nagyrészt ez), így tartja fent a természet a diverzitást, egyrészt, másrészt kiküszöböljük a recesszív betegségeket is, reméljük (azé' a tesóddal ne elven), harmadrészt meg így lesz az utódnak a legjobb, legoptimálisabb immunrendszere is. :D

Nálam a bizalom is nagyon nehezen jön, vonzalom meg még kevésbé, szóval nem tudom, biztos gyári hiba.

Nem alapoznék olyan konkrét elvárásokra amúgy, hogy "3 hónapot bírj ki mellettem és na majd akkor", ezt én sem tartom a legjobb ötletnek így direkten kijelentve, viszont nem akarnék pl hazudni sem senkinek, meg elhallgatni dolgokat 2-5 randin keresztül, szeretnék inkább őszinte lenni, bár nem az első randi első fél órájában rázúdítani egy emberre mindezt. Szóval nehéz dió, nem akarok merevnek sem tűnni, meg szigorúnak, de azt sem szeretném, hogy a másik fél meg ne vegye komolyan és azt mondja, hogy "de velem más lesz, 2 nap alatt, meglátod!", vagy "hát azt te csak gondolod, nincs igazad" meg ehhez hasonlók.

Kedves #18!

Hát, nagyon el vagy tévedve, ha azt hiszed, a huszonéves korosztály (magadat is ide értve?) nem való semmire. :D Nekem csupa jófej, kedves, rendes, okos és intelligens barátnőm van, majdnem mind huszonéves. De nem próbállak meggyőzni, végül is ez is egy vélemény, de persze az pl teljesen érthető, ha a nálad idősebb hölgyek jönnek be. :)

Kedves #20!

Köszönöm a választ, örülök, hogy neked jól alakult. :)

Igen, ez a fokozatosság már sok kommentben előjött, és úgy gondolom, fontos dolgot írtatok. :D

Hát, igen, ha neked is szükséged lenne erre, akkor megértem, hogy nem vágod magad alatt a fát, ez így logikus. :D

Kedves #22!

Hát ez valóban nem túl szerencsés. :/ Én azért nem lennék ennyire direkt...

Kedves #23!

Wow, akkor tényleg nagyon erős, tartós kapcsolat lehet, nem is csodálom, hogy házassággal végződött! :D

"Szóval a válasz az, hogy akinek igazán fontos vagy, az figyelembe veszi az igényeiket és várni fog rád. Neki öröm veled lenni. Akinek a randizgatás egy keserű pirula, amit elvisel, hogy a végén szexelhessen, azért igazán nem kár." Ez nagyon jó tanács, köszönöm szépen, reméljük, lesz ilyen ember. :D

Nem, én nem a kijelentős fajta vagyok, ezt én sem tartom jó ötletnek, de mindenképpen említeném azért, hogy vannak bizonyos gátlásaim (áltatni sem akarok senkit, meg gonosz dolog ilyesmit titkolni, hogy aztán csalódjon, amikor 2-3 hónap után sem nagyon merül a téma meg ilyesmi) De igen, az olyan ember tényleg felejtős, aki megszabja, hogy ő "mit vár el", a másik igényeit vagy esetlegesen helyzetét/gondolkodását/érveit lesöpörve az asztalról. Persze, van akinek nagyon igénye lenne rá és mondjuk csak fejben van neki ilyen határa, és nem közli, de hát vele meg nem egymást keressük, ennyi. :D Köszi a kommentet, nagyon hasznos volt!