Minek éljek, ha 26 éves koromra semmit nem kaptam még meg, amire igazán vágynék és totál feleslegesnek érzem magam?

Igazából féltél. Mindenki fél. S közben csodálkozik hogy találsz társat aki szeret s te te vagy mellette.

De most még nagyobb hülyeségre készülsz.

Ezért a mondatomért kb mindenki elítélne de: van az öngyilkosságnak is helye, ideje.

Az azonban nem nemes, nem magasztos vagy béke hozó.

Az egyszerűen számodra is csak a semmit hozza. A világ pont azt se tudja ki vagy, s pont nem érdekli senki halála, öröme vagy szenvedése. Nem műveletnek s nagyon okosnak kell lenned. A világ nem kopog be az ajtón Hanem neked kell felfedezni, utazni s közben gyógyítja cserébe lassan a lelked. Beléd folyik mint a napfény s melegít. Érezd s élvezd a természetet, szabadságot, azt hogy ülsz egy fa alatt vagy egy tó vizét a lábujjaid közt.

S miközben ezen megtorlást hogy lépj tovább gondolj másokra. A makrovilág ami téged vesz körbe az a pár ember,állat akinek lehet azt se tudod, hogy az életébe milyen szerepet töltesz be,- lehet még bennük se realizálódott hisz ritka mikor ilyenekre gondol az ember- őket lábbal ripornád.

Ez egy olyan törés amit nem lehet feldolgozni. Ha megkérdeznéd 90% azt mondaná mert természetellenes hisz az evolúció ellen szól ami mindent mozgat.

De ha te is csak ezt az érvet ismered tévedsz.

Az élet nem egy főpróba hanem élesben megy. Mit veszíthetsz ha örömet keresel s lelkibékét? Semmit.

De ha megse próbálod akkor mimdent.

Sajnállak, ha csak párkapcsolatokért élsz.

Ha nem lenne senkim, lehet szomorú lenne, de attól még sok már jó okom van az életre, nem a párkapcsolat körül forog minden......

Ha valamire igazán vágysz sose fogsz lemondani róla, csak a kóbor hóbortokrol lehet egy életre lemondani. Hülye példa de az "Így jártam anyatokkal" - ban is Ted hosszú évekig keresi az igazit és bőven 30 felettvan mire megallapodik. Ő is kismilliószor feladja aztán mégse megy neki mert azt akarja amit.

Szóval emeld fel a asegged a kanaperol es tegyel a vagyaid megvalósítása érdekében!