Ezzel csak elijeszteném a férfiakat?

Azt hiszem, hogy értem, hogy mit akarsz mondani és, ha valóban erre gondolsz te is, akkor én nem tartom ezt bajnak.

Szerintem az teljesen normális, hogy úgy mész bele egy kapcsolatba, hogy lesz, ami lesz, hiszen senki nem tudhatja, hogy mit hoz majd a jövő. Lehetséges, hogy nem működik, mert közelebbről megismeritek egymást és rájöttök, hogy csomó minden nem klappol, nem akartok együtt élni stb., de az is lehet, hogy x évig boldogan együtt lesztek, de még x év után is történhet bármi. Én úgy gondolom, hogy ahogyan semmi értelme úgy kapcsolatot kezdeni, hogy "ááá ebből úgysem lesz semmi, úgyis szakítunk egy-két hét után", úgy ugyanúgy hülyeség úgy belemenni a dolgoba, hogy "megtaláltam a nagy Ő-t, életem szerelmét, akivel összeházasodunk és gyerekeink születnek". Egyiknek sincsen semmi értelme...és én nem is lennék képes így gondolkozni,egyrészt azért, mert még fiatal vagyok és eszembe nem jutna házasodni vagy gyereket szülni, másrészt pedig szerintem felesleges ilyen álmokat ringatni, mert csak annál rosszabb lesz, ha nem ez történik...(Ha az én párom így gondolkozna-szerencsére nem- és már 10-20 évre előre tervezné a jövőnket, hogy esküvő, meg ház, meg család stb., akkor én azt borzasztó rosszul élném meg, függetlenül attól, hogy szeretem-e vagy sem). Nem azt mondom, hogy el kell nyomni az érzelmeinket vagy hazudni kell, sőt éppen ellenkezőleg, meg kell élni az érzéseinket és ami jó, annak örülni kell, ha szereted a párodat, akkor szeresd stb., de semmi baj nincsen vele, ha nincsenek meg ezek az "életem szívszerelme" érzések és ekkor jön az őszinteség, hogy ezt az ember be merje ismerni elsősorban saját magának és a párjának is. Ha egy kapcsolat nem működik, valamiért nem az igazi, akkor azt tudni kell felismerni és tudni kell kimondani (ahogyan akkor is, ha jó), nem pedig a szőnyeg alá söpörni a dolgokat és akkor addig sem kell róla beszélni. Ellenkező esetben, ha a kérdező hitegetné a férfiakat, hogy imádja őket és velük képzeli el az életét, örökké együtt lesznek blablabla...az sokkal rosszabb lenne, mert hazudna és kvázi átverné őket. Nem?

A másikat is abszolút megértem. Én tudom magamról, hogy hogyan nézek ki, tisztában vagyok a tulajdonságaimmal is és nem ér meglepetésül, ha valaki azt mondja nekem, hogy nálam vannak sokkal szebb nők is. Nekem nem esik rosszul, ha a párom megnéz egy másik nőt vagy elmondja, hogy szép, mert ő nem vak és én sem vagyok vak, se hülye, így én is látom és meg tudom állapítani, hogy igen, ő valóban egy szép nő. Ennyi. Ugyanúgy működik ez fordítva is, szerencsére a páromat sem zavarja ez, tisztában van vele, hogy nem ő az egyetlen férfi a világon és nem tökéletes, ahogy senki sem az. Mindkettőnk számára természetes, hogy van csomó férfi/nő, akit szépnek vagy helyesnek tartunk, de egyikünknek sem jut eszébe emiatt hisztirohamot vagy veszekedést rendezni, mert ezt el tudjuk fogadni és megértjük. A lényeg az, hogy attól még a másikat választottunk és vele élünk együtt.

Én így látom, nem kell sem velem, sem a kérdezővel, se senkivel se eyetérteni, mert biztosan mindenki máshogya látja a dolgot. Ugyanakkor szerintem akik azt írták, hogy ez bunkóság, azok félreértelmezték a kérdést, mert itt nem arról van szó, hogy random odavágja a másiknak, hogy "amúgy nézz már magadra, hogy milyen sz&@#r pasi vagy, az xy hatszor jobban néz ki nálad" vagy, hogy azt emlegetné neki, hogy "ebből úgysem lesz semmi, szakítani fogunk" vagy, hogy nem szereti, tehát konkrétan meg akarná bántani vagy rosszat akarna neki. De javíts ki kérdező, ha én gondolom rosszul.

Férfiként mondom, hogy teljesen korrekt.

1) ez érthető. Ez csak a nyilvánvaló dolog kimondása. Lehet fiatalon örök szerelmet igérni, de a legtöbbször úgysem úgy alakul.

2) ez sem baj. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem érintene rosszul, mert igenis rosszul esik, ha azt mondja, hogy xy jobban néz ki nálam. De sértődés nem lenne.

És ahogy írtad is ez nem azt jelenti, hogy nem szeretjük vagy elhagyjuk a másikat.

Ezeket egy értelmes és egészséges felnőtt ember tudja.

# 30: a tízes vagyok, férj meg apa nem kell, mert az majd én leszek. Na ezt rakd össze.

És nem csak ezt értetted félre.

Vannak dolgok , gondolatok amiket jobb ha magunkban tartunk.

Jo ha oszinte vagy én is az vagyok, de tudom hogy miként parcsoljak a számnak időnként, mert megbántott v kit és az nagyon nem jó.

Lehet egyedül vagyok ezzel, de én a páromat tartom a leghelyesebbnek, és rosszul esne, ha ő nem engem tartaná a legszebbnek (mindennel együtt, egészében). Attól még, hogy van más helyes srác is, ő a leghelyesebb nekem. (Lehet, hogy valakinek izmosabb a hasa, jobb a haja, ezek inkább tények, de egészében nekem ő a leghelyesebb.)

Tehát fura, ha kijelented, hogy valaki jobb nála, szerintem aki tenyleg szerelmes, az nem is tudna ilyet mondani.