Azokat kérdezem, akik értelmes férfinak mondják magukat, még sincs barátnőjük. Nekem ezt honnan kéne tudnom?

„

Nem kötekedni akarok, de te pl. beszámolsz a családtagjaidnak, barátaidnak stb., hogy éppen milyen könyvet olvasol? Vagy hányan tudják a környezetedben, hogy most éppen filozófiai előadásokra vagy fafaragó szakkörre jársz?

„

Hát igen, épp most jár körbe a családunkban egy könyv, ami nekem tetszett, de a szüleim, testvérem is adott már nekem könyvet, nálunk szokás is egymás kedvenceit elolvasni. A szakköröket is elég sokan tudják szerintem, már csak azért is, mert amikor megkérdezik, hogy jövök-e ide vagy oda, szólok, hogy aznap tanfolyamon vagyok. De amúgy a kérdés nem arról szól, hogy miylen kreatív vagyok, hanem hogy nem is várom el, hogy mindenkit eszerint értékeljen engem, ah nem nyilvános az infó.

„Az, hogy valaki introvertált, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem jár sehová, vagy nem nagyszájú, sok olyan ismerősöm van (lányok is), akik látszólag a társaság középpontjai, mégis vannak problémáik, és nem szívesen nyílnak meg, nem adják ki magukat.”

Ezt nem igazán értem, szerintem én ezt sehol sem állítottam, sőt, épp azt állítom, amit te is itt. Azért írtam az introvertáltságot, mert feltételeztem, hogy aki introvertált, az kevésbé mondja meg mindenkinek, mikor merre van, mert nem szeret a középpontban lenni.

„pedig nem értem, hogy ha te kíváncsi vagy egy számodra szimpatikus illetőre, akkor miért nem kezdeményezel te”

Hát mert hogy legyek rá kíváncsi, ha nem ismerem. de most itt amúgy nem osztálytársakról meg évfolyamtársakról van szó, ott azért az ember csak törekszik hogy megismerje a másikat, ha már össze lesznek zárva 4-5 évig. Nem nagyképűségből, de lehet, hogy rosszabb gimibe jártál, hozzánk nem nagyon vettek fel olyat, akit bárhonnan kicsaptak meg lányokat fogdosott.

„Amúgy ez a "nem az én feladatom" is tipikus női mentegetőzés. Nyilván nem vagy hibás abban, ha valaki pl. csalódott, viszont igenis segíthetsz az illetőnek abban, hogy sikerélménye legyen. Persze sajnos nagyon sok nő ilyen, mint te, egyszerűen negligálod a másik ember problémáit, nem segítesz megoldani neki (és most nem arról van szó, hogy rögtön párkapcsolatot kell kialakítanod bárkivel, vagy randiznod kell vele, hanem odamész, érdeklődsz, beszélgetsz, érzékelteted vele, hogy meg akarod ismerni, hogy értékesnek tartod, hogy elfogadod olyannak, amilyen).”

Itt nem tudom, miből szűrted ezt le, de én igenis egyetértek azzal, hogy az nem igazságos, hogy csak a férfiak dolga a kezdeményezés, és kezdeményezek is engem érdeklő férfiaknál, legutóbb például októberben.

„nem az én feladatom kihúzni őt a szarból „

Ez viszont így vagy, ha nem vagy a barátja, sok ember nem fog segíteni, nemétől függetlenül, mert sokan furcsállják is, hogy ilyet kérdezel valakitől, aki nem szoros barátod, meg hát ilyenek az emberek. Ha ez nem si jó, de nem nemfüggő.

„miközben azért tőle is elvárjátok, hogy ugyanolyan egészséges lelkületű és sikeres ember legyen, mint az, aki alapból ilyen, és netán még rengeteg jó élmény is éri. „

Én aztán nem várok el semmit senkitől, akit nem ismerek, csak hogy ne engem hibáztasson itt a gyakorin. A férfiasságnak ehhez szerintem nincs sok köze, az önbizalom meg már egészen off téma, de szerintem ha az ember megmutatja, miben jó (hogy visszatérjek a kreativitáshoz),attól az önbizalom is nő, ha éppen ez érdekel, de nem ez volt a kérdésem, és nagyon leragadtam ennél a konkrét válaszolónál, úgyhogy tovább is megyek.

Nagyon sok a hasonló válasz. Én értem, és egyes érveitekre azt is mondom, hogy jogos. (Pl. hogy mindenki elhárítja, hogy majd másnak bejön az illető.) De azt én is úgy gondolom, hogy ha én tetszem neked, és nem fordítva, akkor miért nekem kéne mélyre ásni. Az persze jogos, hogy én is beszélgessek, meg érdeklődjek, de hát a világban mindenki magát menedzseli, nem mások teszik. Azt is értem, hogy sok sérelem ért egyeseket, de itt sokan úgy tesznek, mintha a nőknek nem lehetne ilyenjük, sőt akár szép nőknek is. Akár pszichológiai betegségeik is lehetnek szép nőknek, és nem ilyen önbizalomhiány meg műdepresszió, hanem mondjuk OCD (most mondtam egyet), meg ezer más baja neki is lehet. A világ mindenkinek nehéz, csak nem mindenkinek ugyanabban vagy ugyanazon a területen. Én azt nem tartom embertelennek, hogy valaki nem tartja feladatának, hogy egy nem igazán közeli embernek segítsen, sőt igazából nem érzem indokoltnak, miért segítene valaki emberbaráti szívességből csajozni egy pasinak, aki nem vele akar összejönni, vagy aki nem az ő barátja.

„de valahogy sosem ellenőrzitek le, hogy tényleg-e, aztán meg jön az értetlenkedés, hogy miért nem működik, miért csal meg, ver meg, változik meg.”

Ez véglet. Nyilván van ilyen is, de nem minden pasi azonnal nőverő, aki nem tartozik a nem-menő kategóriába.

Szerintem az a félreértés oka, hogy ti azt írjátok, hogy én elvárok bármit. Mint mondtam, én csak azt nem értem, miért panaszkodnak, hogy nem veszik észre őket, ha nem is köszönnek, nem csinálnak semmit, most a világ összes emberéhez nem lehet odamenni, hogy hátha érdekes személyiség. Miért kéne bárkit észrevennem, aki semmit nem csinál? Nem a meghódításomért, akár barátként. És igen, ha én akarok valamit, akkor én is kezdeményezek, illetve tőlem is elvárható.

„ Komolyan azt hiszed, hogy attól lesz valaki extrovertált mert tökéletes az élete? Rengeteg ember van, akinek szr az élete és mégis jól elboldogul a világban. Szóval ideje lenne mások hibáztatását abbahagyni és felvállalni a felelősséget. És ezt introvertáltként mondom. Eleve az a probléma, hogy a introvertáltásgot összekverik mindenféle jellemhibákkal és lelki gondokkal. Az intorvertáltság természetes és nem okoz konfliktust az illetőben.”

Ezzel nagyon egyetértek. Van egy meleg ismerősöm, képzelheted, mennyi bántást kap az életben, még vadidegenektől is, az utcán is, mégis totál extrovertált, mert egyszerűen ilyen. Az extro-introvertáltság alapvetően nem keverendő a félénkséggel, bár nem vagyok pszichológus, de ez tudtommal nem ugyanaz. Ő pl. szereti az embereke,t és magányos, ha nem lehet emberekkel, de nyilván nem azokkal, akik Dunába akarják lőni.

„De mondjuk néha jólesne, ha kapnék olyat, hogy "jól áll rajtad ez az ing", "tetszett az előadásod" stb., ez még nem is olyan nagy dolog, csak sajnos ezt ritkán kapom meg.”

Én szoktam ilyet mondani, de mondjuk nem vadidegennek. Legutóbb egy fiú cipőjét dicsértem meg, az előadás meg alátámasztja a példámat. Hiszen akkor tudom megdicsérni az előadásod, ha tartottál egyet, ergo bemutattad, mit tudsz. ha megtetted, akkor eleget tettél a kérdésemben leírtaknak.

Szerintem most nem tisztázott, hogy kikről beszéltek. Ezek a lányok a barátaitok, akiktől a segítséget várjátok?

„Ha a normális nőkkel jóban vagy, akkor mi a baj? Meggyógyítanak, találsz köztük egy barátnőt (hisz normális...) és boldogan éltek, a többiekkel meg nem kell foglalkoznod. Nem?? Vagy mégse stimmel valami? „

Igen, ezt én sem értem.

„Nyilván más is segíthet nekik, nekem, bárkinek, de hogyha milliószor végighallgatod valakinek a nyafogását, akkor te miért nem segítesz? Lehet, hogy másnak nem mondja el az illető, csak neked, mert benned mondjuk megbízik, akkor miért ne segíthetnél neki te? Mindezt attól függetlenül, hogy milyen nemű vagy. Mert ha mondjuk csak egy fiú haverjának mondja el valaki a dolgait, mert csak benne bízik meg, akkor ez a haverja is cseszegesse, hogy ő nem segít, mert miért nem inkább az anyjának mondja el?”

De ezek alapján ha én Mick Jaggernek panaszkodom 5x, akkor még ő is kell, hogy segítsen? Van olyan a világon, hogy valaki nem tart jó barátjának. velem is megtörtént már, hogy barátkozni akartam valakivel, de neki nem voltam szimpatikus, és fordítva is megtörtént már. Hiába mondja el a legnagyobb titkát is, akkor se akarok barátkozni vele, mert nem szeretem bizonyos tulajdonságai miatt, és számomra max. haver marad, és mint mondtam, velem is volt ilyen fordítva. Attól hogy te kiválasztottál egy adott alanyt, nem biztos, hogy ő is téged.

„ szülei nem engedték fiúzni, és soha nem érezte magát nőiesnek, akkor én is kezdjem el hibáztatni a szüleit, barátnőit, mindenkit, hogy miért nem nevelték igazi nővé, ahelyett, hogy éreztetem vele, hogy számomra ez nem probléma, és hogy szerintem igenis vonzó és nőies? Pedig a te logikád szerint akkor ez sem a férfiak kötelessége lenne,”

Nos, szerintem nem a férfiak kötelessége. De te barátokról beszélsz, én meg nem barátokról.

Köszönöm mindenki válaszát.