Incelek! Ha lenne lányotok, milyen társkeresési szemléletet tanítanátok neki?

Tudom, le leszek pontozva, de azt gondolom alapvetően az ember két valóban fontos dolgot tud adni az utódjának, és ha ebből legalább az egyik megvan, akkor érdemes csak gyereket vállalni. Nyilván az a jó ha mindkettő rendelkezésre áll, de mindegyik elégséges külön-külön is.

A két dolog: jó genetika és anyagi lehetőségek.

Szóval ha te alapvetően jó genetikai adottságokkal bírsz, ami egyet jelent(het) a jó külsővel, alapvetően kevés betegségre, "torzulásra" való hajlamra és potenciálisan egészségben leélhető életre, akkor érdemes gyereket vállalni. MIndehez hozzájönnek az anyagi lehetőségek és itt most nem arra gondolok, hogy keresel 1,5 milliót havonta, hanem sokkal inkább valamiféle generációs vagyon meglétére vagy megszerzésének lehetőségére és sokkal inkább az életben való érdek érvényesítési képességre. Szóval alapvető, hogy mondjuk a gyerekedet tudd normális iskolákba járatni, ha kell fizetősökbe, ne kelljen hiányt szenvednie, ne kelljen megtapasztalni az átlag magyar csórósági szintet. Örököljön ingatlant, vagyont, befektetéseket és legyen olyan kapcsolati rendszered, hogy a gyerekednek biztosítani tudd a sikeres felnőttkort.

Ha ebből a kettőből legalább egy megvan akkor mindegyik külön külön is tudja ellnsúlyozni a másik dolog esetleges hiányát.

Szóval ha lenne egy lányom akkor azt javasolnám neki, hogy olyat válasszon aki valamelyik dologgal rendelkezik. Nyilván az első velünk született a másodiknál pedig érdemes inkább a potenciált nézni, hogy van-e lehetősége megvalósítani ezeket a választottnak.

Tehát azt javasolnám neki, hogy a két dolog valamennyire legyen egyensúlyban, ne térjen el egyik irányba se különösebben, válasszon jóképű, vonzó, jó genetikájú férfit maga mellé, aki azért nem a drogos, totálisan lecsúszott családból való, tanulásra képtelen, lehetőségek híján lévő egyén. És ne üljön fel a faßkörhintára soha...

Kérdező, lehet hogy űgy tűnik ellentmondásos amit írtam, de igazából logikus. Az élet igazságtalan, vannak akik szar lapokkal indulnak, ráadásul ezeket a lapokat nem lehet lecserélni. Ilyen a genetika is. Én ezt elfogadtam és nem tartom rossz dolognak, hogy emiatt engem nem választ egyetlen nő sem. Igazságtalan? Igen, az, de nem lehet mit tenni ellene, mint elfogadni. Én elfogadtam ezt már nagyon régen, nem akarok erőszakkal befolyásolni senkit, főleg nem rákényszeríteni magamat olyanokra akik nem akarnak velem lenni.

Szerencsére vannak barátaim, haverok, ismerősök, rokonok, akik emberként kezelnek. Talán ez a lényeg, hogy attól még hogy valaki nem felel meg a különböző elvárásoknak, kezeljék emberként.

Én nem nyomulok senkire, nem próbálkozom egyetlen nőnél sem, nem vagyok fenn társkeresőn, nem írogatok senkinek online, nem jelölgetek be random csajokat Facebookon, Instagramon vagy bármilyen közösségi felületen.

Szerényen csendben élem az életem.

Ha lenne lányom is azt akanám, hogy igenis válogasson, de ne olyan téren, hogy faßról faßra ugrál és "kiéli" magát, hanem legyen valóban igényes, ami azt jelenti számomra, hogy megválogatja kivel áll szóba, kivel barátkozik, kinek ad esélyt és nem egyből az lesz a fontos, hogy minél több jóképű, magas, izmos pasival megdugassa magát, akiknek jó eséllyel csak ennyire kellene a lányom, utána meg panaszkodna, hogy minden férfi disznó.

Alapvetően azt nehezményezem, ha a nők nem olyanok, hogy igenis elvárják a randikat, a beszélgetést, az ismerkedés különböző fázisat nem átugorni akarják. A mai világban pedig ez megy, mindent azonnal, gyors, rögtön történő kielégülés a lényeg minden téren. Aztán persze ebből rövid úton következik a korai kiégés és amikor már semmi nem nyújt valódi örömöt.

Ha végtelen lehetőséged van bizonyos téren akkor egy idő után megcsömörlik az ember. Ezért nem jó ha pl. egy boltban egy bizonyos terméktípusból iszonyat nagy a választék, mert az ember végső soron nem fog tudni választani.

Erre szoktuk írni, hogy régebben, az internet előtti világban az emberek személyesen ismerkedtek, kocsmában, táncesten, különböző klubokban, baártokon, ismerősökön esetleg családon keresztül, a viszonylag szűk környezetükben. Most pedig az egész világ szinte konkurencia, egy átlag nő regisztrál valami társkeresőre és végtelen lehetősége lesz válogatni. Itt pedig elöjön megint a túlzott kínálat okozta sokk, hogy egyszerűen az lesz a probléma, hogy vajon jól válaszott-e? Nincs-e jobb? Mivan ha a Pistinél jobb lett volna a Feri, oké akkor lesz a Feri, de hát ott van a Géza, ő talán mégjobb, de aztán meg a Géza sem jó legyen inkább a Józsi és így tovább a végtelenségig.

Aztán ide tenném még a fogyasztói magatartást, hogy mindenből van új, semmit nem kell megjavítani, kidobunk mindent a lgkisebb hiba miatt itt, ugyanez jellemző a párkapcsolatokra.

Érdemes megnézni a válási arányokat. Európában szinte mindenhol 50% fölött van a válások aránya. Ez azért nem normális.

“Szóval alapvető, hogy mondjuk a gyerekedet tudd normális iskolákba járatni, ha kell fizetősökbe”:

A normális iskolában fizetni kell, ha szülőként ezt nem tudod megtenni, ne legyen gyerek. Az utolsó 10 évben ez volt a trend és a változás nem látszik.

“A genetika emlegetéséről am mindig az jut eszembe, hogy én fogyatékkal élek és milyen fura, hogy ti emlegetitek a genetikát”:

Régen is igaz volt, de a mai világban különösen igaz, hogy az életben a genetikailag szép embereknek sokkal könnyebb az élet minden területén.

Nick Vujicic -ot szokták mondani ellenpéldának a genetikára, azonban írd be a nevét és az első dolog, ami kijön, egy Chad arc.

Én az első válaszoló voltam, de a 3asnak adok igazat. Ha elég jók az anyagi lehetőségeid, tehát pl több lakás van a család tulajdonában, amit át tudsz örökíteni, két autó és a gyerek oktatására van havi 300e forint, akkor ha emellett a gyerek nem csak dísznek van, tehát foglalkozol vele meg pl 6 évesen már focizni járatod, hogy legyen szociális, legyen a Chadek között, ne az incelekkel kockuljon.

Akkor így lehetséges a gyerek számára a jó élet nagyon jó genetika nélkül is.