Miért ekkora gond, hogy elvárom egy férfitól, hogy vezessen autót?

Az utóbbi időben 2 pasi is visszautasított emiatt (volt pár, aki nem, de velük más okból nem lett végül semmi), az egyikkel még el is mérgesedett a helyzet és hülye pic$ának nevezett végül, sírásig provokált és letiltott.

A helyzet az, hogy nekem van jogsim, de nem vezetek. Pánikrohamot kapok országúton, halálfélelmem van ha megjelenik a látóteremben egy kamion, és Budapest belvárosában pedig pláne kiborulok. Ha olyan helyen vezetek ahol nem jön rám a pánikroham, akkor is úgy ülök a volán mögé hogy erős sírási ingerem van, annyira félek és gyűlölöm. De sajnos látom az autó praktikusságát és elengedhetetlenségét bizonyos dolgokhoz, ezért nagyon fontos nekem, hogy a leendő párom vezessen. De megkaptam a magamét, hogy minek várok el olyat, amit én sem tudok teljesíteni, és mi van, ha a férfi is ugyanolyan okból nem tud vagy nem akar vezetni, mint én... Tényleg számítana a vezetés témában is ez? Vajon milyen férfi az olyan aki pihegne és sírna attól, hogy vezetni kell az autót? Nem visszás, hogy ugyanazzal a mércével akarják már magukat is megítélni, amivel a nőket? Tényleg baj, hogy végre fel tudnék nézni esetleg a férfira, amiért elég bátor egy olyasmihoz amihez én nem? Nem ez a férfias?

Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb nő alapból elvárja a jogsit és az autót a férfiaktól, míg a férfiak nagy része nem követel ilyesmit a nőktől és sokan nem is szeretik a női sofőröket... így nem nagyon visszás és undorító, hogy én lettem pic$ának nevezve a hozzáállásom és preferenciám miatt?