Elfogadható, hogy a nők alattomos módon visszaélnek a párválasztási jogukkal, és "vizsgáztatják", megalázzák a férfiakat?

"És az ilyen állításokkal pont alátámasztod azt a gyanúmat, hogy a nők gyakran közvetett vagy konkrét traumák, sértettség alapján általánosítanak, kategorizálnak teljesen nonszensz módon, kirekesztenek, megaláznak férfiakat, és észre sem veszik, hogy itt a legfőbb gond legtöbbször velük van"

Nem, nem velem volt a gond. Azzal volt a gond, aki erőltette magát a másikra.

" torz férfiképükről, ami - ki tudja miért - kialakult, és ezt aztán rohadt nehéz újra normalizálni. Sajnálom, hogy manipuláltak és zaklattak, de ehhez a normális férfiaknak semmi köze, mert a legtöbb férfi nem ilyen."

Hazudsz, vagy minimum kiforgatod a dolgokat. Egy szóval sem mondtam, hogy nekem ez az általános férfiképem. Azt sem állítottam, hogy a többség ilyen lenne.

Nem véletlenül élek már egy évtizede boldog kapcsolatban egy férfival.

Te pedig nem vagy normális férfi.

"Ez is jól hangzik, de a mai kontextusban nem teljesen állja meg a helyét. "

Akárhogy csűröd-csavarod, akármennyi körmondatot írogatsz, akkor is megállja a helyét. Nem lehet visszaélni azzal, hogy valaki azt enged be az életébe, akit akar, és olyan szempontok alapján, ahogy kedve tartja. Kész, ebben egyszerűen nincs több, és szégyen, hogy magyarázni kell.

"Ez amúgy egy furcsa megfogalmazás, mert ebből pont az következik, hogy valami más alapja volt a vonzalomnak, mint a puszta fizikai. A fizikai az reflexszerűen eldől fél másodperc alatt. Erről a "valami másról" beszéltem korábban (lásd #40)"

Édes istenem. 15 éves voltam. Nehogy már erre alapozz bármit is.

Utána volt fizikai vonzalom, sőt, onnantól kezdve részben megalapozta kb. örökre az ízlésem a srác. Vagy 10 éven át a magas, vékony srácok tetszettek csak, akkora hatással volt rám az iránta érzett fizikai vonzalom.

"Gondolj bele, hogy akkor mennyire számított bármilyen red flag. És valójában csak ez a lényeg. Aki elkezdi ezt a játékot a listákkal, az éppen ennek a legőszintébb, spontán vonzalomnak az esélyét áldozza fel a túlzott racionalitásért, amire lehet építeni, csak hosszú távon nem működik. Van valami, ami sokkal erősebb, időtállóbb, és ezt felejtik el egyre többen."

Semmit nem értesz a kapcsolatokhoz.

Azért nem számított semmilyen red flag, mert 15 éves voltam, és nem tudtam semmit az emberekről.

A red flag-ek pont tapasztalatok, emberismeret alapján alakultak ki, és nagyon is racionálisak. Megtanultam, hogy milyen ember az, akivel nem illünk össze, és mik azok a tulajdonságok a másik részéről, amiket semmilyen szinten nem akarok az életembe.

Az egy dolog, hogy van spontán vonzalom valaki felé, de ha egy bizonyos érettségi szint felett tudnod kell, hogy a párválasztásnak EZEN KÍVÜL van racionális aspektusa is, pláne, ha azt az embert szeretnéd megtalálni, akivel tényleg leélheted az életed.

Álszent vagy. De igen, nyilván vannak nálad is kizáró okok.

Mondok valami drasztikusat: Összejönnél mondjuk gyilkossal? Bűnözővel? Vagy olyan nővel, aki pillanatok alatt kattan el a semmitől és leállíthatatlanul hisztériázik, dühöng? Vagy mondjuk olyannal, aki az összes párját megcsalta? Ezek nem red flag-ek?

"Sajnálom, ez a különbség közöttünk. Én csak azt mondtam, hogy a traumák miatt torzult a férfiakról alkotott képed, ezt pedig egyre inkább igazolod."

1. Nem vagyok traumatizált, lelki sérült ember, hiába próbálsz ezen vergődni. Én réges rég feldolgoztam a sérelmeket, amik engem értek.

2. A férfiakról semmilyen képem nincs, nemhogy torz. Mivel lehetetlen, hogy a férfiak/nők egészéről legyen bármilyen képe értelmes embernek.

"Unokatesóm 14 évesen, gimiben jött össze egy évfolyamtársával, hasonló nagy szerelem volt. Ma már a felesége és van egy gyerekük"

Istenem, mekkora szánalom vagy. :D Te is pontosan tudod, hogy egyáltalán nem általános az, hogy valaki gyerekként jön össze azzal, akivel aztán családot alapít, vagy akár az életét leéli.

Sőt, nagyon is ritka. Ritka az, hogy akkor valami olyan alakul ki, ami felnőttként is működni fog.

" neki a 165 cm alatti magasság valójában red flag, ezért sosem volt boldog"

A magasság sose "red flag", nem is ezt jelenti. A magasság maximum preferencia.

"Egyiket sem tudom egyértelműen kizárni, úgyhogy nem."

Nem arról van szó, hogy ki tudod-e zárni, hanem, hogy összejönnél-e olyan embererrel, akiről TUDOD ezeket.

Nem velem vitatkoztál, de van egy-két dolog, amit szerintem teljesen hibásan értelmezel kérdező.

A red flag, vagyis intő jel, nem külső adottságra vonatkozik.

Sok külső adottság van, ami taszít engem. De az a fizikai vonzalomhoz kell. A red flag az jellemvonás, reakció, viselkedés, ami arra utal, hogy valami nem kerek, vagy ami "jelez" neked, hogy később az adott kérdés bizony komoly gond lesz, ha összejöttök. Vagy azért, mert eleve vállalhatatlan, vagy azért, mert az egyéni látásmódodhoz, életviteledhez, jövőképedhez nem tud illeszkedni.

Pl. vannak macskáim, hamarosan lesz kutyusom és, ha minden jól megy és egyszer lesz nagyobb kerttel házam, akkor tyúkok is lesznek, meg ami csak belefér.

Ha valaki fél, undorodik az állatoktól, vagy erre tesz utalást, ha valakinek az "csak" egy állat, ha negatívan viszonuyul az ivartalanításhoz, benti tartáshoz, stb. Akkor ott helyben kell elengednünk egymás kezét, mert ez szakító ok nálam.

Ugyanilyen az, hogy hogyan nyilatkozik a gyereknevelésről, házasságról, hűségről, a közös terhek elosztásáról, akár a gyerek, akár a háztartás terén, hogyan viszonyul a munkához, az élethez, a különböző tudatmódosító szerekhez, a bulikhoz, az utazáshoz, hogyan viselkedik más emberekkel, hogyan beszél róluk, ha előkerül az ex téma hogyan reagál, mit mond, hogyan mondja, hogy áll a hit kérdéshez, más etnikumokhoz, népekhez, a pénzhez stb.

Mert ez mind olyan kérdés, amiben egyezni kell. Vagy nem, de akkor kár is hosszan tervezni.

"Gondolj bele, hogy akkor mennyire számított bármilyen red flag. És valójában csak ez a lényeg. Aki elkezdi ezt a játékot a listákkal, az éppen ennek a legőszintébb, spontán vonzalomnak az esélyét áldozza fel a túlzott racionalitásért, amire lehet építeni, csak hosszú távon nem működik. Van valami, ami sokkal erősebb, időtállóbb, és ezt felejtik el egyre többen."

Cseszheti az ember ezt a "legőszintébb, spontán vonzalmat" mikor egy alapvető kérdésben két ellenpólus találkozik. Ekkor jön a vergődés, akár évekig, mert, ha az ember szereti a másikat, akkor próbál megoldást találni akkor is, mikor már egyértelmű, hogy nincs. 8 évem ment rá erre, pedig már az elején, de legkésőbb 4 hónapnál ki kellett volna ugranom. Megtanultam a leckét. Ha egy számomra kardinális kérdésben megközelítőleg se egyezik a viszonyulásunk, akkor kilépek. És lesz olyan, akivel ebben a cirka 10-15 kérdésben hasonlítunk és a többi tulajdonsága is meg van ahhoz, hogy beleszeressek. Vagy nem és maradok magamnak, de akkor legalább a haldokló kapcsolatban történő szenvedést is kihagyom.

És félreértés ne essék. Nem lesz tökéletes férfi, nem lesz olyan kapcsolat, amiben nincs surlódás, vagy ami evidens, hogy nem ér véget egyéb miatt. Ezt tudom. De, növelem az esélyét a boldog kapcsolatnak azzal, hogy kizárom azt, akivel ez esélytelen lenne. Ez a lényege a "listáknak", az intő jelekre való odafigyelésnek, szemben a "megtetszett, úgyhogy semmi nem számít, majd lesz valahogy" módszerrel.

Becsatlakoznék a beszélgetésbe, ugyanis az a helyzet kérdező, hogy fogalmad sincs mi az a pszichológia.

Ugyanis a red flagek leginkább olyan pszichológiai, személyiségbeli jellemzők, amikből arra lehet következtetni, hogy az illető távol áll a kívánatos szinttől. Mint például most az, hogy neked erről fogalmad sincs, és hülyeségeket beszélsz, abból arra lehet következtetni, hogy más pszichológiai dolgokban is hülyeséget gondolsz, meg persze arra is, hogy semmi párkapcsolati tapasztalatod nincs, vagy ha van akkor semmit nem tanultál belőle.

Ugyanis ezek már rég bizonyított dolgok, nem komplex kérdések.

A párkapcsolathoz kell racionalitás. A szerelem nem valami felsőbb, mágikus dolog, hogy csak olyanba leszel szerelmes, akivel minden csodálatos. Sőt, általában ha nem figyelsz, akkor inkább rossz emberekbe leszel szerelmes, mint jóba(ami abból következik, hogy a manipulatív emberek pont az érzéseidre mennek rá). Éppen ezért okosabbnak kell lenned az érzéseidnél, és persze kell a vonzalom, de közben át is kell gondolni, hogy nincsenek e red flagek, amik arra utalnak, hogy ez a kapcsolat nem lenne hosszú életű, vagy ez az ember nem egészen az, akinek a rózsaszín köd miatt tűnik.

Pontosan ezért hülyeség az is amit a 14 éves unokatesódról mondasz(eleve érvelési hiba, hogy 1 ember alapján akarsz következtetést levonni). Mert 14 évesen még rohadtul fogalma sincs az embernek a red flagekről, éppen ezért gyakorlatilag a puszta szerencsére van bízva, hogy az érzelmek kivel dobják össze. Már csak azért is, mivel az illető red flagjei lehet még ki se alakultak, tekintve hogy ilyen fiatal. Így az esélye kb 0, hogy egy boldog, egészséges, élethosszúságú kapcsolatot alakítson ki valaki 14 évesen. És ezzel nem azt mondom hogy nem boldog az unokatestvéred, mert egyrészt csak kb 0, másrészt pedig a párkapcsolati minőség egy spektrum. Rengetegen szar minőségű kapcsolatban is úgy érzik, hogy boldogok, mivel nem is tudják hogy milyen lenne máshogy. Pl a veszekedés elég általános egy kapcsolatban, ergó csomóan nem is gondolják, hogy az egészséges az lenne, ha normálisan meg tudnának mindent beszélni, és hogy lehetséges összehozni ilyen kapcsolatot(és ugyebár a "tudás" kevésbé boldoggá tehet, tehát ha tudod hogy szar kapcsolatban vagy, akkor kevésbé vagy boldog, mint ha nem tudod. Persze annál meg jóval kevésbé, mint ha egészséges kapcsolatban élsz.)